Saturday, December 31, 2016

Minden napra egy mese - 16/12

12. 16.
Videotelefonáltunk az apai nagyszülőkkel fürdés közben. Elég elmosódott volt a kép, de egy idő után rájött, hogy mi ez az egész. :D

12.17.
Délelőtt nem mentünk ki, ezért keveset aludt, sokat nyígott. Megevett 3 gofrit, nagyon pörgött. A "vendégek" szó nagyon tetszett neki.

12. 18.
azsoka = hálózsák :DD
Tóth Baba...
Dobálózik, szelektíven süket, fárasztó

12. 19.
Papáéknál volt egész nap. Este újabb nevet tanult.

12. 20.
Meg mindig dobálózik és kenyeret enne kenyérrel. Egy óra motorozás után 4 órát aludt délután, én keltettem. Utána ritka jókedvű volt. :)

12. 21.
Sebi, Sebi! Sebi nincs oda azért, ha valaki ölelgeti. Ritát ez kicsit sem zavarja. Sebi olvad.
Látott kis havazást: (h)óóó!

12. 22.
Egész jó fotókat csinált a fényképezőgéppel. Mármint volt benne olyan, ami célra tartva készült és egyetlen ujja sincs benne. :D
Ülésen ülte végig a HÉV utat. Eddig mindig babakocsizott.
Hazafelé próbált először kacsintani. Félrehajtott fejjel, két szem becsuk, egyik kicsit, mindkettő kinyit. Nagyon vigyorog.

12:23.
Kereke = Kerekecske dombocska
Benne = Babona, babona, bab lencse...
Malachangok = Micimackó
Ezeket kéri :)

12. 24.
Némi. Inta. Boti. - Ez pont 3 hete volt! Voltunk Noémi barátnőmnél és ott hintázott Boti hintáján, ami egy helyen van felfüggesztve és rugózik is. Nagyon élvezte.
Aztán rajzolt, és mutogatta, hogy Némi, Boti. Meg rajzolt kis karikákat, hogy "cica". "Szeme".

(A karácsonyról majd írok külön.)

12. 25.
Énekli, hogy
Csicsijja bábáját
Alszika bábáját

12. 27.
"Ápá! Petike!" - így hívta az apját ebédelni.
Kint viharos szél fújt, de kimentünk kicsit levegőzni. Elfújta a szél. Őt is, meg a nagybátyját is.

12. 28.
Első gyurmázás.

12. 29.
Szép idő volt délelőtt, a Duna-parton játszóterezünk. Felmászott egy meredek deszkafalon.
Sebit (aki nem szereti, ha bárki csak úgy hozzáér) megölelte, és még puszit is adott neki. Sebi hagyta.

12. 30.
Családi banzáj. Eléggé megilletődött, de voltak más gyerekek, velük jól elvolt. Gyakorolta a neveket. Hazafelé egy hajléktalan is utazott a villamoson, aki egy dobozban vitt magával egy nyulat. Jól megbeszélték, hogy "nyú!" És a bácsi ki is nyitotta a doboz ajtaját, hogy jól lássa.

12. 31.
Ma reggel próbáltam volna tovább aludni, de nem hagyta magát bepelenkázni és reggelizni sem akart. Kétszer is visszafeküdt mellém inkább.

Tuesday, December 27, 2016

Idén életemben először (2016)

- olvastam mangát
- voltam ringatón
- vezettem tök egyedül
- mondta nekem a gyerekem, hogy anya, anyu, anyuka
- vettem fel hitelt
- vezettem többet, mint egy órát
- vezettem autópályán (130-140-nel!)
- előztem, igaz, csak autópályán
- ettem lókolbászt
- szóltam bele aktívan egy lakásfelújításba
- főztem lekvárt
- sütöttem rétest
- aludtam el mozin (pedig jó volt)
- volt ilyen rövid a listám...

És ti mit csináltatok idén életetekben először?

Friday, December 16, 2016

Papa.

Nagyon kicsi kora óta apám vigyáz Nudlira. Az elején szerintem konkrétan rettegett, de nekem muszáj volt visszamennem vezetni tanulni, ő meg kéznél volt, bár a viszonyunk tinikorom óta nem volt zökkenőmentes, hogy finoman fogalmazzak.
2 hónapos múlt Nudli, mikor először maradt vele kettesben, Nudlit megszoptattam, letettem aludni, mire felébredt, hazaértem. Az első pár alkalom így zajlott,aztán 10 perccel korábban ébredt, majd 15-tel. Aztán pelenkázni kellett, aztán etetni, szépen lassan összeszoktak. Apám megtanulta, amit meg kellett. Nem egy gyakorlatias ember, így voltak nagyon vicces esetek, pl. mikor az új popsitörlő csomagot lazán kinyitotta a végén. (Utána megmutattam neki a visszazárható részt. :D) De a lényeg: megoldotta. Amikor meglett a jogsim, láttam a szorongást az arcán, addigra pont akkora lett a szerelem, hogy inkább felajánlottam, akkor én eljárok jógázni, övé a gyerek heti kétszer, 10-től egyig, később kettőig. Tavasz óta játszótereznek, kacsát etetnek, mikor mit. Az előző helyünk mögötti játszótéren úgy is ismerték őket, hogy a kislány, akivel mindig a papája jön.
Apám megy és végtelen türelemmel hagyja, hogy felfedezze a világot. Ha kell, 100 méteren mind a 40 autót egyesével végignézték. Ami marha jó volt, mert nekem ez sokszor nagyon nehezemre esett, bár aztán tisztáztam magammal, hogy tökmindegy, hogy az autókat nézegetjük és ott ácsorgok vagy játszóterezünk és ott ácsorgok.
Apám megeteti táppal, régebben elaludt a kezében. Ma már nem, de simán leteszi aludni, ez nagyon jó. Mondjuk Nudli az ujja köré csavarja, pl. kifejezetten ki kellett kötnöm pár hete, hogy az nem oké, hogy egész nap mást sem eszik a gyerek, mint sajtot. "Mert azt kérte."
Viszont remekül elvannak és apám kb. bármikor ugrasztható (kivéve, ha meccs van, de akkor pl. átviszi magukhoz és együtt nézik). Szóval állati szerencsém van, szerintem már rég begolyóztam volna, ha nincs apám, bármennyire is imádom a Nudlit és bármennyire is cuki és jófej.

De igazából csak a ma délelőttöt akartam megörökíteni. Tegnap este felhívtam apám, hogy ma délelőtt dolgom lenne, bevinném hozzá délelőtt, nem viszem magammal, ha nem muszáj. Persze viszonylag későn, 9 után indultunk el, és mivel titokban reméltem, hogy ottmarasztalja aludni, el is raktam a vavát (alvósmacska) és az alvóscumiját is. A metrózás is tök jó volt, Nudlit beültettem az új metró elejébe, a leszerelt vezetőfülke helyére és ő ott visongott örömében minden állomás láttán. Mikor odaértünk, a táskából egyből a vavát kezdte követelni, erre apám arca felderült: "Itt alszik? Olyan jókat szokott itt aludni!" (Mmint jókat alszanak együtt, mert apám is ki szokott dőlni, tök jó alibi, hogy az egyszobás lakásban akkor aztán semmit nem lehet csinálni, max. a konyhában olvasni.) Mondtam, hogy hát lehet, hogy nem érek vissza altatásig, szóval maradhat. Apám erre: "Főztem neki ebédet: bulgurt, meg vajon párolt zöldséget meg csirkét." Annyira cukik. :))

Én is kábé így szerettem az apai nagyapám. Rémesen hiányzik.

Wednesday, December 14, 2016

Fejlődési ugrás

Csütörtökön kimondta az első rendesen 3 szótagos szavát: A-ni-ta. Egész úton odafelé ezt gyakorolta: Nudli: A-ni Anya: ta. Mire odaértünk, meglett. :D
(Korábban mondta már, hogy autó, meg hogy Noémi, de ezek valahogy nem voltak 3 szótagosak...)

Kb. ugyanaznapra esett, hogy elkezdett balhézni pelenkázás közben. Előtte elbújt a sarokba, mint kiderült, kakálni, és hát utána olyan hisztit levágott pelenkázás közben, hogy alig bírtam lefogni. (Már levett pelenkában, a horrort megakadályozandó.) Szóval: helló, szégyenlés.
Nem mindig és nem mindenkinek csinálja, de elég rossz.

Azóta meg gyakorlatilag beszél. Megvolt az első mondat: "jájá (=lámpa) ég". Meg ilyenek, hogy: "Nem! Apa! Vissza!" - és kizavarta az apját a szobából.
Amikor beszélünk hozzá, sokszor látszik, hogy állatira koncentrál.
A viccesebbek:
Peti = Pita
Gizus = Guza
Zzzzupsz! = Zsupsz! - karlengetéssel illusztrálva

Ja, és továbbra is mesél, félig pantomim, egy-két szóval vegyítve. Jó kis rejtvény, hogy mikor mit akar mesélni. Pl.: fürdés közben a szemébe fröccsent a víz. Csapkod a vízbe, mutatja a szemét, közben karattyol: víííz, zzzzupsz. Egyéb hangeffektek. Nagyon szórakoztató.

Tuesday, December 6, 2016

Éneklünk.

Nudli nagyon viccesen próbálja énekelni a Búúbúúúbúúú, Ápápáp, Gágágá részeket a Falusi hangversenyből.
Ja, meg a duettünk:
Anya: "Gá! Gá! Gá!
Szalad világgá
Liba mama, ha a Csacsi
rábőg, hogy"
Nudli a megfelelő lélektani pillanatban suttogja bele a végére, hogy "iá".

Egyébként tudja, hogy a Tente baba tente az a "tente", meg mintha a Tavaszi szél vizet áraszt dallama menne neki, legalábbis én azt véltem hallani, a nevelőanyám meg állítja, hogy ő szokta neki azt énekelni. A többi ringatós cuccot általában letojja, a lovaglós játékokon kívül (Pl: Így lovagolnak az öreg emberek, Így lovagolnak a hu-szá-rok, leng a mentéjük utánuk. Zutty.)

Ma kicsit éneklősebb voltam a szokásosnál, mert a hétvégén végre rászánta magát P, hogy tönkreteszi az ajtót felfúrja a hintát. A nappaliba nyíló nagy ajtóba nem sikerült, mert a fa alatt nincs semmi még vagy 8 centiig, de a dolgozószoba-vendégszoba ajtaja elég jó, remélem az is marad. Az előszobapadra leülve tudtam lökni Nudlit, ő örült, vidámkodott és magyarázott (apa-hinta-porszívóhangok-kicsi (kinőtt cipő a láthatáron) anya-Anna-anyu-hinta-baba-én-enyém-ajtó-taccs és ezek kombinációja) én untam. Szóval énekeltem. Az elején jól bírta, 2x2 versszak Micimackó, millió Hintapalinta, meg énekeltem neki a ma eszembe juttatott "Ma három angyal ringat el" c. altatót, ez eddig oké is volt. Aztán gondoltam, hogy felelevenítem a régebbi mantra dalainkat, pl. a Cirmos cicát, meg az Egy boszorkát. Na, a Cirmos cica elsőre még oké volt, mutogattam a bajszát, meg a jajnál a mutatóujjam ráztam. Innen konyult a szája lefelé, ezt látva dalt váltottam, de két körrel később zokogott. Ki kellett venni és meg kellett ölelgetni és elmagyarázni, hogy a Cica szereti a vajat és megette.

Kicsit később megint kellett énekelni a Micimackót (= a malackásat, mert a torkával röfögött). Az első versszakot rendesen kommentálta, majd megfulladtam a visszafojtott röhögéstől:

Egy napon, mikor Micimackónak
Semmi dolga nem akadt,
Eszébe jutott, hogy tenni kéne --- enni (bólint)
Valami nagyon fontosat.
Elment tehát Malackához, --- torokból röfögés
Hogy meglesse, mit csinál.
De Malackánál éppen akkor
Senkit nem talált.
Így hát elindult hazafelé, --- aza!
Miközben sűrűn hullt a hó. --- hóóóó!
Arra gondolt, otthon talán
Akad egy kis ennivaló...

Este altatáskor megint megpróbáltam az angyalos dalt, másfél sorig bírta, majd kivette a cumit a szájából és közölte, hogy Tente. Ennyit az újításokról.

Friday, December 2, 2016

Alkohol

N. férje belekortyolt valami piásüvegbe. Lecsaptam rá:
- Mit iszol, B? Whiskeyt?
- Nem, ez A..... (valami mandula-marcipán illatú női pia, a nevét már el is felejtettem) Kértek?
N. nem kért, N. húga meg én kértünk, én nyilván csak épp belenyaltam a pohárba, finom volt. A maradékot a húg itta meg. Mondtam, hogy én néha cidert iszom, de már egy üvegtől is nagyon vidám bírok lenni.
N. a kóstolgatás közben:
- Hmm, én a [mittoménmilyen] bort szeretem, a [nemtoménkiknek] van egy ilyen könnyű fehér bora, abból egy komolyabb mennyiség is lecsúszna. - Elmerengek egy pillanatra, hogy na, jó lenne már inni, mi? - Meg tudnék inni belőle vagy egy decit!
A húggal összeröhögtünk, hogy az ám a mennyiség!
- Én azt hittem egy üveggel minimum!
- Kismamák beszélgetnek... - mondta N.