Friday, February 16, 2018

Szülinapi kívánságlista.

- Nyuszi, tudod, hogy jövő héten leszel három éves?
Büszkén, szelíden vigyorog. Bólint.
- Van valami, amit szeretnél szülinapodra?
Lelkesen:
- Én egy olyan... egy olyan... egy olyan könyvet! Egy olyan könyvet, amiből énekelni lehet.
- Amiben énekek vannak?
Bólint.
- Meg mondókák?
Bólint.
- És mesék?
Bólint.
- Azok is.

Note to self: végig kell vele nézegetni a Ringatókönyveket is. :)

Thursday, February 15, 2018

Gyökércsúcs-rezekció.

Túl vagyok rajta. Szóval az úgy volt, hogy még 2009-ben (ha jól emlékszem), gyökérkezelték a jobb felső, hátulról második fogam, közvetlenül a két bölcsességfogműtétem után. A fogból kevés maradt, egy porcelán pótlást ragasztottak be. Jó drágán. (Talán) '12-ben aztán melegre fájt, lüktetett, az új fogorvosom hümmögött, majd átküldött a kolléganőjéhez, mert ha valaki, hát ő ért a foggyökerekhez. Kifúrta a porcellánt, kitakarította azt a mellékgyökeret, amit nem sikerült megtalálnia az előző fogásznak, gyógyszer, visszatömés. Hurrá. Az esküvőnk előtti héten (2015) sajgott kicsit, akkor megint visszamentem, asszem antibiotikumot kaptam rá a vészhelyzetre tekintettel. Tavaly januárban megint sajgott kicsit, de mivel pont akkor sikerült egy fasza kis torokgyulladást is beszereznem, az arra kapott antibiotikum ezt is megoldotta. Még örültem is, hogy de jó, totál nem fáj...
Aztán két hete kedden megint elkezdett sajogni. Szerdára sikerült bejutni a dokimhoz, nos, addigra már rendesen fájt. Előre keresztet vetettem a fogamra, azt hittem, akkor most túl leszek életem első proper foghúzásán. A röntgenen látszott, hogy a fogam felett van egy fekete (szerintem úgy borsónyi) folt. Góc. Gyulladás. Fasza. A dokim azt mondja, meg lehet még ezt menteni, ha minden jól megy, köv. pénteken este akkor műtét. WTF. Műtét. Íny felhajt, góc kitisztít, foggyökér lefűrészel, íny visszavarr. Épp csak el nem hánytam magam, mikor belegondoltam.
Csütörtökön nagyon szar volt, napközben lementem fájdalomcsillapítóért, péntekre hatott az antibogyó. Köv. pénteken pöttyet rettegve mentem a dokihoz, főleg, hogy az időzítés elég szar: P. vidéken, apám vidéken, Tita meg velem lesz. Szombat késődélutánig sikerült társaságot szereznem. Meg fuvart hazafelé.

A műtétig szerencsére elég jól voltam, leszámítva persze a rettegést. Pénteken elvittem Titát úszni (erről majd írok még), aztán rohantam az Árkádba, gyors vacsi a Mekiben (közepes krumpli és cézársali öntet nélkül), mintegy 8 percem volt enni és odaérni, de a gyógyszereket is be kellett venni, szóval muszáj volt enni rendesen.
Épp csak odaértem, kezembe adták a beleegyező nyilatkozatot, már mentem is be. Egy csomó injekciót kaptam, szájpadlásba is, ami fáj. A dokim rám is szólt, hogy lazítsak már, mert a mutatóujjam körmét belevájtam a hüvelykujjamba... Aztán kaptam egy fertőtlenítő szájvizet, és felmentünk az emeletre, a műtőbe... Ott kb. le kellett feküdnöm, lemosták a szám környékét alkohollal és a nagy lámpa miatt innentől csukva volt a szemem. Rá kellett harapnom a másik oldalon egy ujjnyi vastag gézcsomóra és már kezdték is. Szerencsére fájdalmat már akkor sem éreztem, egy csomó ideig azon filóztam, hogy ez most még az előkészítés vagy már a műtét. Persze a fúrót azt hallottam, de nem éreztem. Amikor a gyulladáshoz ért, akkor picit éreztem, így a morgásomra máris kaptam még egy injekciót, innentől elég vidám voltam. Aztán volt egy kisebb vicces epizód, a dokim közölte, hogy be fogja fogni az orrom és fújjak. És hát a sebem szelelt. A gyulladás kilyukasztotta a csontot az arcüregem felé (fölfelé).
A dokim összefoltozott, majd közölte, hogy oké, viszont akkor most nemcsak hogy a tejtermékek nagyjáról kell lemondanom, de nem emelgethetek ééééés: nem fújhatok orrot. A tüsszentést ne fogjam vissza, telibe mehet. :DD
Mire leértünk, szerencsére pont odaért értem a főnököm is, szóval kb. azonnal indulhattunk.

Miután nyolcvanszor megbeszéltük, hogy a B-vel jöttem haza, igen, neki van autója, és piros autója van, és elöl ültem, és feljött velem a lépcsőn is, és igen, ő a főnököm, Tita kb. megnyugodott, addig nagyon pörgött. Ledőltem, mert nem voltam épp virgonc (a lépcsőn is kapaszkodtam és pihegni is meg kellett állni), végül Titáig is eljutott, hogy valami baj van. Kérte (úgy ötször), hogy megnézhesse a varrataim (asszem 5 db van és szúrnak, mint állat), majd adott leheletfinom gyógypuszikat és meg is ringatott.
Szombat estig még hármasban voltunk, vasárnap viszont kettesben. Tita épp... hangyányit ingadozó hangulatú, magyarul hisztizik, ha bármi is nem úgy van, ahogy elképzelné, szóval ez nem épp életem legszebb vasárnapja volt.
Szerencsére az arcom nem dagadt be, mondjuk se nem hajolgattam, se laposan nem aludtam és Titát sem emelgettem. A pelenkázóra is ő mászott fel egy székről, remélem megértette, hogy ez egy egyszeri eset volt...
Hétfő este vettem be az utolsó Cataflamot, csütörtökig antibogyó, jövő szerdán varratszedés.

Friday, February 2, 2018

Gyerekszáj - szeptember

(Jól le vagyok maradva.)

Látja, hogy leszakadt a körme.
- Anyuuuu, meg akarok gyógyulni!

Boci-boci tarka,
se füle, se farkas.

Magyarázza, hogy miért nem csinált meg valamit:
- Azt hittem, hogy nem kell.
- Jó szöveg, de nem veszem be.
- Nem veszed be? A szádba? Hogy?

Majdnem ráültél engemre.

A bejárati ajtó rácsát nézi:
A rácson van egy csavar pukli... Itt valakinek a foga kiesett. Egy vízilónak.

Belepisil a kádba.
- Gyere fürdeni!
- Nem, mert már belepisiltél.
Arrébbhúzza a játékokat. Mutat.
- Ott meg nem pisis.

Ácsorog az ajtóban (szellőztetünk), és kiabál kifelé:
- Jaaaa... Ott jön valaki. Szia, szeretlek!
(A papája után szokta ezt kiabálni.)

Fent kopogtak, felújítanak. Felnéztem.
- Nem lehet átlátni a falon. Hiába felnézel.

Hosszan sorolja, mit látott a tüzijátékkor.
- Ez ilyen. Mindent láttam.

Nyökög, hogy:
- Hm hm, falatok! ... Elfelejtettem beszelni.

Olyan a szemed, mintha kenyér lenne.

Apa: Kumbaja my lord...
Rita: Kenguru melo..

Papa: Megeszlek!
Tita: Papa, csak viccelsz, ugye?

Iderohan, bekukucskál a szobába:
- Csak én benéztem. Véletlenül.

Nem tudtam aludni, mert bekakáltam, és felébredtem. És szomorkodtam.

- Mi az ott?
- Egy tigris.
- Hol?

Megharaptam a nyelvemmel a fogamat.

Csak így hátrateszem a hajadat. Nagyon szép vagy!

Anya, akkor is szeretsz, ha sírok? És ha nyavalygok?

Cirmos cica haj,
Hol van a vaj?
Ott látom a bajuszodat,
Most lesz nekem jaaaaj.

Ilyen vagyok. Pont ilyen vagyok, mint te.

Majdnem elütöttünk egy őzet az úton. Satufék.
- Őzike átszaladt az úton és nem körülnézett. Nagyot pattantunk.