Egy függőség margójára

Sziasztok, Izolda vagyok.
Ma nem ittam kávét.

Rollergirl

És akkor elindultam lefelé a Lágymányosiról, rollerrel a ZP felé a lejtőn. Száguldottam. Vigyorogtam, mint a tejbetök. Igen jó pillanat volt. A biztonságiőr rámmosolygott. Suhantam tovább.

Őszinte vagy bunkó? (Egy önelemzés margójára.)

Attól még, hogy ami a szíveden, a szádon, nem őszinte leszel, hanem bunkó. És nem, nem csak az számít, hogy mit mondasz, hanem az is, hogy hogyan, meg mikor, meg kinek. És attól nem megy át jobban a véleményed, hogy megsértesz mást. Mondom ezt úgy, hogy közben én is keményen be-beszólok, de legalább igyekszem sokáig türelemmel lenni előtte, meg törekszem a konfliktusok nemcsak felvállalására, hanem megoldására is. Törekszem, és nemcsak kiabálok a szélbe.

Aláírás

Akárhányszor leírom egy levél végére, hogy
Best,
Izolda

mindig azt gondolom, hogy
I'm the Best,
Izolda
Meg pár nyomdafestéket nem tűrő ezt-meg-azt, de hát hagyjuk.