Sunday, October 16, 2016

Utálom, hiányozni fog.

3,5 évig laktunk az előző helyen, és mivel tudtuk már márciusban, hogy elköltözünk, hosszasan agyalhattam azon, mit utálok és mi fog hiányozni. Az utálom listát azért is össze akartam állítani, mert a főnéni kérte, hogy szedjem össze, hogy mivel lehetne a lakáson javítani. Hát összeszedtem.

Utálom:
- konyhabútor, de főleg a takaríthatatlan, lyukacsos munkalap és a sütő, ami kívül elégetett, belül nyersen hagyott mindent. Meg a takaríthatatlan linó.
- az átfolyós bojlert, amiben két opció volt: k*** forró és a melegből fél perc alatt kihűlő. Javíthatatlan. Később találtunk egy áthidaló megoldást, de akkor is.
- a rohadt recsegő parkettát! Fúúú, de gyűlöltem!
- a klotyót, amiben nem volt fűtés, ellenben egy szál üveges nagy ablaka volt...
- a kamrát, ami a déli oldalra nyílt, tehát nyáron 35+ fok volt benne
- a lakás elrendezését, a sok rossz helyen lévő nyílászáróval, ami zabálta a használható négyzetmétereket
- a kis fürdőszobát, amibe nem fért be a mosógép és amiben kétnaponta megbüdösödtek a törcsik
- a bejárati ajtót és a beszögelt konyhai ajtót, amiken csak úgy áradt be a hideg

Hiányozni fog:
- a terasz. Az nagyon. A szomszéd lakóparkra nyílt, zöld park, játszótér. Be nem mehettünk, de szép volt. Meg a parkban a díszcseresznye fa. Ami pont az erkélyünk előtt nőtt.
- a szoba, amiből a terasz nyílt. Szuper napfényes volt, sokat tanyázunk ott most nyáron Nudlival, ő a járókában, és a fotelban horgolva, olvasva.
Durva, de ennyi. A mostani kecó minden mást ver...

Persze simán lehetett élni a lakásban, nagypolgári 2 nagy szoba konvektorokkal meg a fűtetlen kisszoba (lásd az erkélynél), fürdő, klotyó, spájz, konyha, előszoba. Kiköltözés után, takarítás előtt azért nagyon látszott, hogy eléggé ráférne egy felújítás... Mi anno ezen is sokat agyaltunk, szívesen megvettük volna akár azt is, de nem akarták eladni. Most már nem bánom. :)

Saturday, October 15, 2016

Elköltöztünk végre!

Ezen kívül is sok minden volt, de most jutok el idáig, mert nagyjából normalizálódott a helyzet. Augusztus 29-én végeztek a májsztróék, szept. 10-én költöztünk. A kettő közt takarítottunk, konyhabútort újítottunk fel, konyhabútort vettünk, takarítottunk, összedobozoltunk. Költöztünk, majd kitakarítottuk az albérletet, kidobozoltunk, megpróbáltuk kitalálni, mit hová rakunk, mivel más a szobák száma és itt nincs kamra. Takarítottam. Ezt mondtam már?

A másodikon vagyunk, lift nincs. A kondim egyre jobb. Kipakoltunk, az előző helyről a bútorok a helyükre kerültek, de újonnan már vannak függönyök (köszi, Lauróca), meg zuhanyfüggöny, meg kalaptartó és pad az előszobában. Nincs viszont még mindig mosogatóm, és ezért rohadtul haragszom az IKEA-ra. Mert simán eladták nekünk a konyhabútort hozzá, levágattuk egy vagyonért a nemderékszögű munkalapot, Peti megcsinálta két nap kínlódással a többi reszelnivalót rajta, de a rohadt mosogató még mindig nincs meg. Augusztus elején nem volt épp raktáron, azt mondták, van valami probléma a lefolyóval, de szeptemberben lesz már. Kérdeztük, most épp október vége a köv. dátum. Addig is a kádban lavórban vagy a nem épp erre alkalmas mosdóban mosogatunk, remek... Ezen kívül a fűtés/melegvíz szórakozik néha, de egyelőre Peti meg tudta kalapálni. És kb. minden más pöpec. Ja, nem, mert vannak még csótányok is, a házban múlt héten irtottak, hozzánk hétfőn jönnek. Addig is csapdában összefogdostunk tizenpár darabot, de pár napja már alig van új. Remélem csak az irtás miatt menekültek be és mind megfogtuk. Na, de ennyi.
Az imádom lista sokkal hosszabb. :)
Pl.: van redőny, amitől mindenki sokáig alszik. Van törölközőszárító, végre nem rohadnak be a törölközők kétnaponta. Van vendégágyunk (köszi, negyvenkettő et al), ami nagyon kényelmes, ja, és van vendég/dolgozószobánk, ami persze egyelőre a kuplerájos, mert épp csak ösvény van benne járható... Dönörű zöld a konyhacsempém, imádom. A sütő! A sütőt is imádom, tud olyat, hogy este berakom a kenyértésztát és beállítom, hogy reggel nyolcig süsse 50 percet 200 fokon és nyolckor pittyeg, hogy háááálóóóó, reggeli! A Nudli imádja, hogy jóval nagyobb a kád, és még én is fürödtem már kétszer hosszasan, pedig nem szokásom. A fürdőszobában elfér a pelenkázó is, ami nagyon praktikus a kakaszag és a fürdés előtti vetkőzés szempontjából is. Mosható a fal. A gardróbszekrényt kettévettük (1/4 a hálószobánkban és 3/4-ed a közlekedőben) és átrendeztük a polcok és fiókok elosztását, a tárolódobozaimban átszortíroztam a dolgokat, kevesebb helyen, átláthatóbban, jobban. A gyerekruhák átkerültek a gyerekszobába, mert van gyerekszoba! Így rohadt sok hely van a gardróbszekrényben, meg az ágyneműtartóban is. Meg hát a gyerekszobában teregetek, mert a Nudli még a mi hálónkban alszik. :D Áh, és a legfontosabb: végre nem recseg a padló! Csendben is lehet közlekedni, egyszerűen szuper! Az előző helyen nem voltak halk részek a parkettán, itt a laminált padló a betonnal alatta pöpec. Nagyon pöpec.
Persze a még hiányzó bútorok listája azért elég hosszú, de majd szépen lassan... Nincs még ajtaja a gardróbszekrényünknek. Mert a tolóajtó a teljes szekrényre van, a folyosó meg derékszögű trapéz alakú, így majd a szét-fűrészelt darab helyett kell valami váz, hogy visszatehessük az ajtót.
A régi konyhabútor, amit az előző lakók itthagytak, meglepően használható a felújítás után. (Erről majd írok még külön.) Az új kecó 13 m2-rel nagyobb, mint az előző, mégis sokkal tágasabbnak tűnik, mert sokkal jobb az elrendezése. Baromi sokat törpöltünk rajta (főleg a Peti), de abszolút megérte.

Kell még egy polcrendszer a dolgozószobába.
Ajtó a gardróbszekrényekre.
Egy kisebb számítógépasztal.
Egy ágykeret a vendégágy alá.
A képek a falra.
A gyerekszobába valami szekrény.
Majd egyszer az új konyhabútor. De ez most nem annyira sürgős. :)