(TL;DR: Végre történnek dolgok.)
R. a héten kedden volt utoljára!!! oviban. Tényleg-tényleg utoljára, totál felfoghatatlan. Elköszöntünk, elképesztő. (A ballagás már megvolt júniusban, szülők nélkül. Nem voltunk tőle boldogak.)
Szintén kedden - életemben először - elmentem reggel úszni. Mivel az elmúlt 3 hétben elég döglesztő volt az idő, otthon is már 30+ fok van, képtelen vagyok tornázni. Hatkor keltem, gyors könnyű reggeli, bicaj és irány a Nyéki uszi. Tök rendes volt a pénztáros, mert véletlen egy százassal kevesebb volt nálam, és így is beengedett. És megkérdezte, van-e diákom. Ez ám a bók, nem? :D Úsztam egy fél órát kb. és egész nap tök jól éreztem az összes izmom, meg reggel nem vészes az embermennyiség sem, így eldöntöttem, hogy veszek egy tizes bérletet.
Az elmúlt két hétben bejártam az irodába. Mivel iszonyatosan meleg volt, sikerült elérni, hogy "vészhelyzetben" be lehessen menni. Mivel én már egyébként is kezdtem teljesen kikészülni otthon, és 30 fok is volt, én ezt vészhelyzetnek minősítettem és bejárok. Van, hogy egyedül vagyok, de tegnap pl. 5-en ebédeltünk. Ez egyszerűen isteni volt.
R. a papával volt otthon szerdán. Már nagyon szeretne mindent _is_ önállóan csinálni, kedden kikunyerálta az apjától, hogy ő mehessen be sajtoskifliért a kisboltba. P. állt az ajtóban és nézte, mit csinál. Szerdán a papát is rávette, hogy bemehessen vízért és még kifliért. Pár perc múlva kijött egy görögdinnyeszelettel, meg egy szelet csokival meg egy vízzel. "Gondoltam veszek egy kis dinnyét." Aztán este elbeszélgettünk a pénzről, a vásárlásról meg a visszajáróról ("De hát úgyis háromezret adtak vissza, nekem meg 1500 Ft-ot adott papa.")
Csütörtökön az irodában 5-en ebédeltünk, remek volt. Már egészen régi szép idők... Tita önállósodása oda vezetett, hogy a papa délután arra ébredt, hogy valami felrobbant a mikróban. :D Bori szakácskönyvéből meg akarta csinálni a bögrés sütit, cukikám 4 külön kis tálban összekeverte a dolgokat, kivett 4 bögrét és abban kezdte volna sütni. Tök ügyesen feltörte a tojást, megtalálta a sütőport, az olajat meg mindent, ki is mérte. Egy baj volt, hogy a receptkönyvben dkg-ben volt minden megadva, a mérleg meg grammot mutat. Szegénykém eléggé el volt keseredve, hogy nem jött össze.
Ma reggel megint voltam úszni. Bár elfelejtettem beállítani az órát és magamtól 6.20-kor pattant ki a szemem, így csak 7.10-kor kezdtem úszni. 40 hosszt úsztam a 33-as medencében. Aztán irány haza. Már odafelé is elég felhős volt az ég, mire hazaértem, totál besötétedett, meg dörgött. De megbeszéltük a szomszéd kisfiúval a randit tegnap, így az anyukájával egyeztetve pont akkor értünk oda a játszóra, mikor elkezdett csepegni az eső. :D Aztán szakadni. H-val azon agyaltunk, most mi legyen, de a gyerekek bevetették magukat a homokozóban a csúszdás vár alá, mi meg vállat vontunk és beültünk a kisházba,. Amibe épp beférünk ketten és aminek a teteje nem épp vízhatlan, de sebaj. Ők elvoltak fél órát, mi meg beszélgettünk. :D Aztán a papa is megjött, ők maradtak, én meg még elkaptam az utolsó esőt az irodába menet.
Szóval éljen. Ez már egészen mozgalmas, és végre nem mindig ugyanaz van, minden áldott nap.
No comments:
Post a Comment