Újabb kör dokik.

Múlt héten voltam a nőgyógyásznál, de ezt már írtam. Kaptam beutalót UH-ra, 19-én megyünk, megnézni, nem nagyobb-e a gyerek, mint kéne a cukor miatt. A babamozisok szerint ugye az átlag felső határát súrolja, de nem vagyok hajlandó ezen parázni.
Aztán hétfőn voltam a diabetológián. Az ő NASA-s mérlegük szerint még mindig 86,3 vagyok (11. 10-én 86,5 voltam), de azóta nem őszi cipőben járok, hanem hótaposóban. De legalább nem fogytam sokat, csak nem híztam egy kicsit sem. Ami persze így is fogyás, mert a kölök nő, na, értitek.
A dietetikus megdicsért: szépek az értékeim és ügyesen diétázom. Legközelebb akkor kell mennem, ha úgyis oda megyek UH-ra.
(Ja, és ha már Péterfy, akkor a nőgyógyászom szerint oda tartozom, szóval gondolom ott fogok szülni is.)

Aztán hétfőn voltam a háziorvosomnál, aki egyrészt meglepődött, hogy még nem voltam nála, mióta terhes vagyok. Nem akartam betegek közé menni, ennyi. :D Aláírt valami sajtpapírt, állítólag azzal minden kötelező beutalós vizsgálatra mehetek, nem kell mindenre külön kérni. Micsoda fejlődés! :D Aztán kicsit csodálkozott, hogy nem akarok orvost választani, kérdezte, hogy bábát se? Hát fogalmam sincs, hogy a Péterfy-ben lehet-e. Lassan asszem el kéne kezdeni utánajárni ezeknek...
Ja, és ebben a látogatásban az volt a legviccesebb, hogy a kiskönyvembe beírta, hogy sem a várandósságnak sem a szülésnek nincsen akadálya. Végülis épp a héten léptem be a harmadik trimeszterbe, szóval jó ezt tudni. /o\