Mozdulj.

Eltelt majd négy hónap. Ezalatt sajna sikerült a kezdősúlyomhoz képest plusz 4-5 kilóig jutni. Nem vagyok tőle boldog, de ez van. Már nem diétázom, mozogni meg keveset mozgok és nyilván folyton éhes vagyok. Naponta sétálunk, az tény, viszont a testedzéssel gondban voltam. Van egy Cindy Crawfordos szülésutáni edzésprogramom, de kitörések vannak benne, meg ilyenek, amit nem bírok, egyéb ugribugri szóba sem jöhet, a futás sem, a gondolatuktól is rosszul vagyok. Valami kíméletesebbre vágytam. A YouTube-on semmilyen keresőkombinációval nem találtam értelmes szülés utáni újjáépítőt.

Úgy hat hete felhívtam azt a csajt, aki az irodában masszírozott, hogy jön-e házhoz. Jön. Nem olcsó, így két hetente hívom. Jól szétszedi a hátam, de emellett több gyenge pontomra (pont? kac-kac, inkább négyzetdeciméter) is rávilágított. Készen van a belsőcombizmom, a csípőm, a derekam és persze a szokásos: csomós a vállam-lapockám. A karizmaim pedig szintén elég megterheltek a sok emelgetéstől. Fáj. Főleg amikor masszíroz, de utána azért jobb kicsit.

A masszőr mondta, hogy pl. jógázhatnék. Próbáltam a YouTube-on, és találtam is nagy nehezen egy jó kezdő videót, de rájöttem, hogy ez így nem jó, mert ahhoz túl sokat magyaráz, hogy harmadszor is megnézzem, viszont mivel mindig ugyanazt mondja, ez nem túl hatékony és persze nem fog kijavítani sem.

Mivel felszabadult a vezetésre fordított bébisintelési keretem, most kinéztem magamnak egy kezdő jógát ugyanott és ugyanannál, akihez terhesen is jártam. Nos, jelentem, elkeserítő az eredmény. Jó kondira, hajlékonyságra és fájdalommentességre nem panaszkodhatok. Ellenben nagyon jól esett és nagyon elfáradtam és nagyon elhatároztam, hogy heti kétszer megyek. A helyzettel apukám is elégedett, jól elvan Nudlival, és meg legalább talán rendbeszedem magam.