3,5 évig laktunk az előző helyen, és mivel tudtuk már márciusban, hogy elköltözünk, hosszasan agyalhattam azon, mit utálok és mi fog hiányozni. Az utálom listát azért is össze akartam állítani, mert a főnéni kérte, hogy szedjem össze, hogy mivel lehetne a lakáson javítani. Hát összeszedtem.
Utálom:
- konyhabútor, de főleg a takaríthatatlan, lyukacsos munkalap és a sütő, ami kívül elégetett, belül nyersen hagyott mindent. Meg a takaríthatatlan linó.
- az átfolyós bojlert, amiben két opció volt: k*** forró és a melegből fél perc alatt kihűlő. Javíthatatlan. Később találtunk egy áthidaló megoldást, de akkor is.
- a rohadt recsegő parkettát! Fúúú, de gyűlöltem!
- a klotyót, amiben nem volt fűtés, ellenben egy szál üveges nagy ablaka volt...
- a kamrát, ami a déli oldalra nyílt, tehát nyáron 35+ fok volt benne
- a lakás elrendezését, a sok rossz helyen lévő nyílászáróval, ami zabálta a használható négyzetmétereket
- a kis fürdőszobát, amibe nem fért be a mosógép és amiben kétnaponta megbüdösödtek a törcsik
- a bejárati ajtót és a beszögelt konyhai ajtót, amiken csak úgy áradt be a hideg
Hiányozni fog:
- a terasz. Az nagyon. A szomszéd lakóparkra nyílt, zöld park, játszótér. Be nem mehettünk, de szép volt. Meg a parkban a díszcseresznye fa. Ami pont az erkélyünk előtt nőtt.
- a szoba, amiből a terasz nyílt. Szuper napfényes volt, sokat tanyázunk ott most nyáron Nudlival, ő a járókában, és a fotelban horgolva, olvasva.
Durva, de ennyi. A mostani kecó minden mást ver...
Persze simán lehetett élni a lakásban, nagypolgári 2 nagy szoba konvektorokkal meg a fűtetlen kisszoba (lásd az erkélynél), fürdő, klotyó, spájz, konyha, előszoba. Kiköltözés után, takarítás előtt azért nagyon látszott, hogy eléggé ráférne egy felújítás... Mi anno ezen is sokat agyaltunk, szívesen megvettük volna akár azt is, de nem akarták eladni. Most már nem bánom. :)
No comments:
Post a Comment