Gyerekszáj - augusztus

Villámlik a víz! = Hullámzik a kádban.

Ne félj, itt vagyok veled!

Menjél dolgozni! Ki a konyhába! (Az ágyon akart volna ugrálni.)

Légyszíves nézd meg, van még-e!

- Anya, hazahoztad a cicidet?

Nekimentelek.

Összetört autó az út szélén:
- Autó. Eltört. Majd megragasztják.

- Ne nyúlkálj a szádba.
- Ez az orrom volt.

Ma van a szülinapJA Pom-pom-por-ro-rom. (V.ö.: ezzel)

Dzöncöl szekér.

Dobd olyan magasra mint ég.

Dinoszaru. = Dinoszaurusz

Amikor aludtam, akkor fúrtak, meg kalapáltak. Fúrtaaaak, meg kalapáltaaaak, fúúúúrtaaaaak, kalapáltaaaaak. És felébredtem és azt mondtam, hogy Papaaaaa, papaaaaa. Ezt mondtam.

Töltelékszóként:
Ilyenek.

Előzmény: Anita és Zoli egy pár. Nem tudom, mennyire vágta, hogy a családon belüli párokon kívül is vannak ilyenek. :D Fotót lát:
- Az ott a Zoli. A másik apám.
- Milyen másik apád???
- Majd meglátod. Olyan, ami Anitának van. Olyan Zolim lesz.

Gyerekszáj - július

Jöttek fogai, ez a téma minden nap. Szerinte nekünk is lesznek új fogaink.
- Pici voltál, lesz új fogad, képzeld, tudod?
- Apa, majd lenősz és nő új fogad.

Anya:  Te vagy a legjobb!
Nudli: Nem, te vagy a legjobb. Én nem vagyok a legjobb.

Apácskám, gyere!

Legóról: "Én csináltam ezt... Csak.. nem volt teljesen jó."

Lek...fál = lekvár
Piszojó = porszívó

„Anya, mit csinálsz? Anya, mit csinálsz? Anya, mit csinálok én?”
Valamint „mit mondott?” visszaismétlem, „mit mondott?” megint megismétlem, „mit mondott?” "szerinted?" és visszaismétli. :D

Folyik az orrom! A szemem is folyik.

- Mit esznek a kacsák?
- Reggelit!

Menjünk Májkrémbe! (Veszprémbe)
Joghurt (ukkút!), bálna (málna)

- Mondd a papának, hogy hozza ki a hokedlit!
- Papa, hozd ki nekem a nokedlit!

Köszönöm, nem kérek. Tévedtem.

Móricz Zsigmond körtér. Mint a körte.

Pa-la-csin-ta. Lek-vár. Vil-la-mos. (Nehéz szavak listája, szótagolva sorolja.)

Gyerekszáj - május

Cirmos cica haj,
hová lett a vaj,
ott látom a bajuszodat,
most lesz nekem jaj.

Sípol a mosógép, asszem 5x, úgy 2 másodpercig, majd kikapcsol egy pittyenéssel. Megmagyarázom, hogy ez a hang mi volt.
- Kikapcsolt a mosógép. Magától.
- Egyedül.
- Magától.
- Ügyes volt. Kikapcsolt egyedül.

Nyolcszazadik "énegyedül" utan sóhajtok.
- Anya elfáradt.

- Nagy leszek.... Leteszem lábamat, és veszek papucsot. Lesz telefonom is. Nekem.
Nagy bugyim is, mint anyának. Megfoghatom a kést is. De... Nem nagy vagyok.

"Apa nem csinál semmit, dolgozik."

Odaszólt a Csepke nevű mostohaunokatesójának:

"Édes Csepikém!"

"Egy korty cicikét kérek!"

"Gyere fürdeni, adok játékot kölcsön."
"Neked adom, tiéd lehet örökre."
"Visszaadom kölcsön."

"Anya pipa. Anya nempipa legyel."

"Aludj nyugodtan." - és kivonul a nappaliba egyedül. :D

- Anya, szomorú vagyok.
- Miért vagy szomorú?
- Direkt vagyok szomorú.

Fogjal erősen, ölelj szorosan, anyuka.

- Milyen volt a pocakomban?
- Sötét. Vavának van pocakja, abban laktam.
(Vava az IKEÁ-s plüssmacskája.)

Mire emlékszik - újra.

Korábban már mesélte, hogy "Anya. Pocakjában. Baba. Kopogott."

Ma a délutáni alvás előtti szoptatáskor kezdte paskolni a hasam.
- Itt voltam bent. Kopogtam.
- Milyen volt kijönni?
Határozottan rávágta, hogy
- Nehéz! - halkabban: - volt ez. - büszkén: - Kiugrottam. Nagyot ugrottam.

Puff. Az állam koppant.

2017. 05. 14.
Kijöttem. Egyedül. Kinyitottam ajtót... "Anyaaaa!"

Fejlődik rendesen

Két éves és egy hónapos múlt. Két évesen volt 86 centi és 13 kiló. Tök izmos és hatalmas pocakja van. :D

Mozgás:
Márc. eleje: kinyitja az ajtót, ha kell, sámliról. Volt, hogy már a kulcsot is elforgatta a nappali ajtajában.
Belejött a futóbiciklizésbe. Az elején túl magas volt az ülés, de mikor leeresztettük, hamar ráérzett. A rollerrel is tud menni, de nem halad vele valami jól.

Ügyesen vetkőzik, a bodyn kívül mindent le tud venni, nadrágot, zoknit simán felvesz, egyszer-kétszer már sikerült a cipzározás is.

Megtanult bukfencezni.
Lelkesen ugrál, padkáról is, meg csíkokat és küszöböket át.
Az egyik kedvenc játéka, hogy feláll a kanapé karfájára, megkapaszkodik a könyvespolcban, majd hátraveti magát tök egyenes tartásban. Annyit sikerült elérni, hogy a párnákat lepakolja előtte és hátranéz, mielőtt eldől. Majd kacag, büszke magára és kezdi elölről.

Márc. vége: felmászik a "kalózhajó" kötélrácsán, átmászik a korláton, meredek falon kapaszkodókon felmászik.


Beszéd:
Lásd gyerekszáj.
Márc. 20. óta halandzsázik lelkesen
Énekel: Ma-ha-három angyal... (de ezt inkább mondja csak), Csip-csip-csóka eleje, Hinta palinta végig, Giling-galang-szól-a-arang. Cirmos cica haj (Ott látom a bajuszodat...) Úgy tűnik, jól emlékszik a dalszövegekre.

Egyéb:
Elbújik kakálni és ha közelítek, akkor hesseget és azt mondja, hogy "Vissza, vissza, anyuka, vissza!". Viszont napi többször is sikerül a vécébe pisilni, ez jó, mert mostanában folyton kipisilt, gondolom a bicikli meg a sok ugrálás nem segít...

Rémtörténet

Esti szoptatáskor kezdte nagy elánnal mesélni, hogy

- másik baba

- bement a szobába

- nem akar fehér autóval menni

Aztán nekiállt lefelé görbülni a szája és már bömbölt is. Mondta tovább, de nem lehetett érteni. Mondtam neki, hogy jó, majd megmondjuk, hogy nem akar a másik baba autóval menni és akkor nem kell. Próbáltam még kihúzni belőle részleteket, de a kérdéseimre vagy nem válaszolt (Kinek van fehér autója?), vagy a saját nevét mondta (Hogy hívják a másik babát?).

Ez asszem már sosem derül ki.

Számol

Egy, kettő - számolja a melleimet, ennek örülni kell, két kézzel. Ez már megy egy ideje, tán egy hónapja is. Múlt héten megtanulta a hármat, most meg már mondja a négyet és az ötöt is, igaz, a négy néha egy. Nudli szájából egyébként sem sok különbség van a kettő közt. :D
Van humora a gyereknek, néha háromig jut a mell-számolással, és persze én nem az Emlékmásból szöktem, ő meg látszik, hogy tudja, mit mond.
Két nappal a második szülinapja előtt számoltuk meg mutatóujjal mutogatva először a negyedik és ötödik akármit. Elsőre a csillagokat úgy számolta a könyvben, hogy egy - kettő - három - zöld. Tényleg az volt. :D
A kettest időnként felismeri, mert hiszen a Sebibetű miatt már tudja, hogy van olyan is...

Mondja a magáét

Ez állandó szöveg:
"Hóóód. Napocska lement. Aaaaszik. Szemét. [Becsukja a szemét, hátradől a székben] Jeje [=lámpa] kell."
Vagy
"Napocska. Süt. Jeje. Kell."

Pénteken telehold volt:
"Labda! Neeeem! Hóóóód!
Látod, Hóóód? Látom én is."

"Néni. Énekel." Ezt az Operaház fantomja videót már úgy 200x láttuk, apám kezdte el vele, azóta rengetegszer kéri. Tudja azt is, hogy Fantom(ka). Tegnap este fürdéskor nézték Petivel, kommentár a 2:06-nál kezdődő zoomoláshoz, ahol 2:11-nél a zenekari árokban van egy:
"Tányér. Eszik. Valamiiit. Sajtot. Vajat. Kenyeret. [taps-taps-taps] Bácsi. Tapsolt. Baba. Is. Tapsolt."

Zokogunk a röhögéstől.

Motyog.

Ma végre voltunk kint, motorozni, játszóterezni kicsit. Örült, hogy végre kimentünk, a csúszdán nagyon vigyorgott, a  libikókát is élvezte. Hazafelé fogta Ani-ta meg az én kezem, és egyszercsak azt hallottam, hogy ismételgeti, hogy
- Baba boldog. Baba boldog.
És akkor az ember szíve ne olvadjon el. :)

Ragoz és árulkodik (magára)

Nagyon vicceseket mond már Nudli.
Ma reggel azzal kelt, hogy
- Anya. Hozott. Másik. Elemet.
(- Igen, Nudli, hoztam, majd kicseréljük, DE MOST TESSÉK VISSZAFEKÜDNI ÉS ALUDJ MÉG!)
Apám is ezt hozta fel, hogy most született, most meg arról beszélget vele, hogy a vonatban kifogyott az elem és kell másik. :DDD

Meg ilyeneket, hogy
Paci (=maci). Tütün. Ül. - az egyik felsőjén ez van.
Pulcsi. Nemkell. Vedd le.

Délutáni alvás után elújságolta, hogy
Papa. Köhögött. Kicsit. Csempére. Rajzoltam.
És én meg ahelyett, hogy elkezdtem volna sikítozni, társalgási hangon megkérdeztem tőle, hogy Igen? Hol? Megmutatod anyának?
Szerencsére csak a konyhában az egyik padkára rajzolt két 1 centis pacát. Meg rajzolt papírra is, _cicát_, két szemnek is minősíthető csíkocskát, aztán meg egy pacát rá, mint fej :D
Aztán kisatírozta az egészet, és közölte, hogy _eeeebújt._

Újabb kommunikációs fejlődés

Ilyeneket mond, hogy ketten, együtt, elférsz (= gyere ide mellém)
Aztán mondja még noszogatólag, hogy na.
Meg ha valamit rosszul mond, akkor: kék. [suttogva, fejet rázva] nem. [hangosan] zöld.
Bocsi, köszi, teccsék, lészi.
Ebéd után magyarázta, hogy (h)ó-ember és mutogatott a mikró felé: fönt. Nem értettük. Egy idő után rájöttünk, hogy tegnap kapott egy kézzelfestett dobozban 3 db mézest, abból az utolsó volt a hóember, amit tegnap látott.
Az előbb azt mondta, hogy Atika pizzát evett. Ez egy 28-i emlék, amikor is Atika tényleg pizzát evett és a pizzásautót az ablak előtt állva kellett megvárni (25 perc).

Szókincs és szövegértés

13,5 hónapos volt, mikor egyszer azt mondtam neki (csöppet sem komolyan), mikor letettem a földre, hogy "Kapaszkodj meg a székben, míg felveszem a cipőm". És megkapaszkodott. Nekem meg leesett az állam. Nagyjából az volt az a nap, amikortól mindent ért.

A szókincse: az első a papa/pápá volt, ezeket többnyire jókor (is) használta, bár persze csak úgy is karattyolt. Aztán jött a mama, azt tényleg úgy ismételte vissza a nagyanyjának, hogy látszott, tudatos erőfeszítés volt, kicsit más volt a hangja is. Aztán apa, először a fürdőszobaajtó előtt, míg az apja fürdött. Utána jött a nem, fejrázással. Aztán az ana. És egyelőre ennyi. Anázni néha percekig képes, ilyenkor mindig mondom, hogy itt vagyok, tessék, stb., nagyon vigyorog válaszul. De azt még nem érti, hogy ezzel hívhatna is. Néha visszaismétel dolgokat, többször majdnem megvoltak szavak, de csak egyszer. Pl. szombaton mondta, hogy palénta.
Ezen kívül rengeteget hablatyol, csicsereg, magyaráz, néha hosszú mondatokban. Csak egy mukkot nem értek belőle. :D
Persze azért másképp is jó ideje kommunikál, oda mutogatva, ahol a tárgyakat többnyire tartjuk. Ha inni akar, a nappali asztalra mutogat, mert oda szoktam tenni az itatóját, a konyhapultra mutogatva a zabkenyeret kéri.
Nem tárgyakra, hanem cselekvésekre most kezdett inkább utalni. Mivel már egy ideje meg van fázva, és sűrűn kiszívtuk az orrát, a porszívó a szoba egyik sarkában lakott. Többször előfordult, hogy szoptatás közben mutogatott oda, hogy szívjuk ki az orrát, mert így nem tud enni. Tegnap is kérte, pedig már jó két hete nem használtuk az orrszívót.
Tegnap előtt óta pedig mutogat a szoptatós fotelre, hogy akkor én most üljek oda, vegyem az ölembe azt a párnát és akkor ő enne. (Amikor már biztos benne, hogy kap cicit, akkor többnyire nagyon boldogan viháncolni kezd, ez elképesztően vicces és cuki.) A cipőjét már múlt héten is hozta, hogy menjünk ki. Motorra száll, a bejárati ajtóra kapaszkodik, ezek is a kimegyek másképp. Múlt héten egyszer nem mentünk, addig piszkálta az ajtót, míg ki nem nyílt, a folyosó közepén kaptuk el. Vitt magával pulcsit és állati büszke volt magára. Én szívbajt kaptam. Azóta mindig zárom az ajtót.

Identitáskérdés

Nudli vagy apa?
Megy már egy ideje, hogy ki a papa, mama, apa, anya, Rita, stb. Peti pár napja csomót mutogatott magára, hogy apa, apa, apa, meg Ritára, meg rám is. Ebből az ragadt meg, hogy Rita mutogat magára, hogy apa, apa, apa. Sírunk a röhögéstől.

Nudli, a kutya
Ha papucsot lát, akkor azt megpróbálja ránk adni. Ha a lábtámaszra raktam a lábam, akkor is kell a papucs. Esetleg az egyik párral elmegy a lakás másik felébe és ott hagyja. Ma volt egy fél lábbeli a mosogató és a kád előtt. Esetleg megrágja. (Szerencsére csak a benti szandálját rágta meg.)
Hétvégén vidéken voltunk, ahol is Nudli elkezdett ugatni a kutyáknak. Meg a macskáknak is, de nem azért, mint egy jó kutya, hogy elzavarja, hanem mert szerintem nem nagyon látja a különbséget. És lelkes. Nagyon. Szóval hétfőn megugatott egy nála kétszer nagyobb kutyát, az meg eloldalgott a kerítés mellől hátra a kertbe.

Bréking

[Van már pár félbehagyott/átolvasandó hosszabb posztom, de ezt muszáj kiírnom.]

Rita mászik! Már múlt héten szerdán is haladt valahogy négykézláb, de akkor még nem emelte a jobb kezét. Most viszont már rendesen mászik, lassan, keveset, de mászik. Fő motiválóereje bármilyen kábel, a hátizsákok szalagjai és bármilyen elektronikus eszköz.

Plusz még: megtalálta a mássalhangzókat. Eddig főleg azok nélkül dumált, vagy max. egy párat használt, most viszont igen változatos lett a halandzsaszó(tag)kincs.