Csuklik. Elég sokat, szegénykém. Nagyon vicces érzés. Elseje óta kb. minden nap legalább egyszer csuklott úgy 2-5 percig, de volt, hogy háromszor is. Ez kívülről hol látványosabb, hol nem annyira, és elvileg teljesen oké, de néha nekem sem annyira remek érzés.
Egyébként meg az elmúlt két hét nem volt annyira jó. Nyom a kölök. Hol jobban, hol kevésbé, de nyom. [Innen kicsit T(oo)M(uch)I(nfo), szóval akit nem érdekel/bírja, ne olvassa.] Nem vagyok egy doki, de briliánsan levontam a következtetést, hogy 1, ez nem aranyér, 2, a kölök nyomja a szöveteimet és ereimet a medencémben, és egyszerűen ez fáj. Néha annyira, hogy kb. nem bírok elindulni felállás után. Az első pár napi közepes pánik után (bakker, ezt így még hat hétig??) elkezdtem kísérletezni, és most már egészen oké a dolog. Az alábbi dolgok egyike, másika vagy mindegyike segített:
- Kriston-féle intimtorna (különös tekintettel a bemelegítés háton fekszik felhúzott lábakkal és nyit-zár a térdekkel részére)
- hideg-meleg váltózuhany
- csak és kizárólag szétvetett lábakkal ülni
- ha lehet, hátradőlve ülni
- gyakran felkelni ülésből
- alváskor oldalt, keményre tömött párnával a térdeim között feküdni (plusz még az a 3 másik párna, amivel kitámasztom magam)
- napi többször fél perc négykézláb, de könyökön, szóval a medence van a legmagasabban. Ez gyakorlatilag a Kriston-féle khmmm.... öblögetés, aminek nagyon hülye neve van, és annyi a lényege, hogy a vérkeringés meglóduljon.
Hát, kb. ennyi. A diéta óta ez az első komolyabban teher rész.
No comments:
Post a Comment