Mint már mondtam, júliussal kicsit jobb lett: végre bejárhattam az irodába. Meleg volt, Tita itthon volt, P. is bejárt.
Mivel a kondim a béka segge alatt volt, a bokám nem volt még mindig tökéletes és a hócipőm tele volt az otthoni mozgással (meleg ÉS otthon), eldöntöttem, úszni fogok járni. A Nyékiben az udvari nagymedence reggel 8-ig elérhető a pórnépnek, meg amúgy is a meló előtti 1,5 órát otthon akartam tölteni, szóval egy jó nagy levegővel eldöntöttem, hogy akkor hatkor kelek, hétre ott vagyok, úszom 7.45-ig és 8.15-re otthon vagyok. Heti 2x. Nem volt egyszerű. Kb. minden reggel az első 10 perc arról szólt, hogy áh, majd holnap, én ugyan fel nem kelek. De aztán kivakartam magam az ágyból, gyors reggeli, bicajjal az usziig és csobbanás. Jó volt, mert még nem volt dög meleg és nagyon sokan sem voltak. És elfáradtam és éreztem a hátizmaim. A gyorsúszásom javult valamennyit, bár eleinte a bokám miatt hanyagoltam, a hátúszást viszont nem tudtam eleget gyakorolni, mert nem mindig húzták ki a sávelválasztókat, úgy meg nem mertem sréhen úszni. Aug. végén hagytam abba, akkor már nem volt elég meleg reggel.
Úgy döntöttünk, nem megyünk külföldre nyaralni. Inkább kivettünk egy hét szabit augusztusban, meg egyet szeptemberben és P. lecsiszolta és lefestettük a faházunkat. Ezalatt megismerkedtünk egy kedves szomszédos családdal, nekik is akkor a lányuk, mint Tita.
A sulikezdés egész oké volt, az évnyitó az udvaron volt és bemehettünk rá. Egészen normalitás érzése volt. Aztán volt egy szülői, ahol én lettem az osztály pénztárosa (jeee), meg a háttértechnikát is én csináltam meg (Google Groups). Az osztály 23 fős, a tanítónő nyugdíjközeli. A suliban kell sportolni, de a lányoknak perpill nem sok lehetőségük van: kosár (amit annyira nem akarok erőltetni), atlétika (szerda-péntek 7.00-7.45, hát nem) és jóga. Jár mászni, továbbra is.
Szeptemberben voltunk egy esküvőn, na, az nagyon jól sikerült. Tita volt a Frodó, nagyon cukin végigizgulta, míg eljutott a templom ajtajától az oltárig a gyűrűvel. Ő is hajnali kettőig partizott, közben mindenkivel is táncolt, végigzabálta a sütikínálatot és általában véve is k. cuki volt és nagyon elemében volt. Én remekül éreztem magam, azaz khm... nagyon alaposan berúgtam, sajnos nem volt annyi eszem, hogy savcsökkentőt vegyek be másnap, így a gyomrom nagyon kiakadt és majd egy hétig nagyon beteg voltam. :D
Kb. az esküvő kezdtem el végre személyesen is edzeni járni.
Lett egy hörcsögünk.
(Igen, ez egy draft volt, amit nem fejeztem be, és már nagyon rég volt, így kirakom.)
Évértékelős hangulatban vagyok. Ugyanis ma - a kihívás évei alatt először - elengedtem a Főztömet. Ez most elég hülyén hangozhat, de nekem ez egy meghatározó kihívás volt: ha megveszek egy könyvet, elolvasom vagy eladom. Remekül visszafogta az impulzusvásárlásaim, fogytak is a könyvek. Hát, az idei év nem úgy alakult...
Januárban még ott tartottunk, hogy ki kéne húzni addig, míg a szülőket végre be tudják oltani. Szóval januárban és februárban nagyjából teljes egészében otthon voltunk. Szürkeség, semmi nem történt, minden nap ugyanaz. Ez itt a januári Google Maps highlights (a február ugyanez, csak Lidl helyett a Kopaszi-gát van):
Na jó, ezalatt zajlott az iskolaválasztás is. Heti egy Zoom meeting, bemutatkozó videókat kellett forgatni, rajzokat beküldeni... gyakorolni a tornafeladatokat és a végén felvenni őket videóra. A határideje márc. közepe volt.
Március elején átsöpört rajtunk a Covid. Először P. "fázott meg" vasárnap, aztán hőemelkedés, kedden + teszt. Bezárkózott még hétfőn a dolgozószobába, utána Tita sem ment oviba. Nyomtuk a home office-t, a gyerek itthon, én tálcán adtam be neki a kaját. Az egyik nap a feszültség úgy jött ki belőlem, hogy addig ütöttem a vízforralót, amíg mozgott. Na jó, a billenőkapcsolója már jó ideje szarakodott és jó ötletnek tűnt kipróbálni, hogy ha ütöm, úgy marad-e. Nem maradt. Ellenben vehettünk másikat. Pöttyet feszült voltam.
Csütörtökre kezdtem berekedni, hétvégére lehetett sejteni, hogy én is elkaptam. A gyerek tünetmentes. Kedden én is + teszteltem, majd hosszas szerencsétlenkedés után kiderült, hogy anyósom is. (Ő volt az, akiről úgy gondoltuk, hogy ha elkapja, tuti nem éli túl. Aztán - valszeg az is segített, hogy negatív lett a gyorstesztje és azt hitte, más baja van - pár nap alatt meggyógyult.) 17 napot voltunk itthon. A gyerek bunkit épített és elvolt. Nyilván a 3 napos hosszúhétvégén kezdtem el köhögni, akkor azért megfordult a fejemben, hogy na, most fogok meghalni, ha csak kedden du. van először háziorvosom?
Mire kijöttünk a karanténból az ovi bezárt, de az Énektagozatra mehettünk felvételizni. Ott megkérdezték a hatéves gyereket(!!), hová akar járni. Szóval hiába volt nagyon okos és ügyes, nem fért be, mert hát a másik sulit mondta, amivel heti interakció volt és készülni kellett... Hogy ezt mennyire tartom etikusnak, azt hagyjuk. A sportsuliba felvették. Örült.
Apámat beoltották márciusban, kínaival. Sírni tudtam volna a megkönnyebbülésről, még ha én vissza is utasítottam volna a kínait. Akármilyen undorító volt, ahogy kb. belezsarolták az embereket, hogy fogadják el a totálisan kétes származású és eredményességű oltást... reméltem, hogy ez megóvja.
Áprilistól végre legalább hétvégeken nem otthon ültünk. Tita otthon volt, mi próbáltunk dolgozni. Titát elvittük vérvételre ápr. közepén, amikor kinyitották az ovikat annak ellenére, hogy a napi adatok konkrétan rosszabbak voltak, mint záráskor... és kiderült, hogy ő nem kapta el. 0 antitestje volt. 17 napig volt bezárva velünk a lakásba, de ő nem kapta el.
Május elején - fél év után - meglátogattunk bátyámékat, ők is túlestek ugyanakkor a Covidon, mint mi. Apám addigra megkapta a 2. oltását is. Az én köhögésem is kb. elmúlt teljesen. A kondim a béka segge alá került, de mondták, hogy júniusig max. séta.
Titát ellenben beirattam mászni. Falmászó-készségfejlesztő. Elfárad, mint atom! :D
Aztán június elején kificamítottam a bokám. Minek iszik, aki nem bírja, ugye? Több mint egy év után találkoztunk először a barátnőimmel, és bár nem voltam vészesen részeg, a dombra felmenő útra merőleges lépcső egyébként is balesetveszélyes, hát még így. Akkor már csak röhögni tudtam, pedig alaposan elegem volt már. Kaptam kölcsön mankót.
Júniusban Tita elballagott az oviból. Zártkörű ballagás volt, a szülőket nem engedték be, oltási igazolvány ide vagy oda. Tavaly aug. végén ott lehetett minden gyerekkel egy szülő az udvaron, hát idén nem. Az intézményvezető "nem értette az indulatokat".
Június közepére már kb. naponta kaptam sírógörcsöt itthon. A gyereket visszaadtuk oviba május végén, mert már képtelen voltam tőle dolgozni és az idegeim cafatokban lógtak. Ő unta magát és engem szórakoztatott, az én türelmem meg úgy fogyott, ahogy a hőmérséklet emelkedett. Június második felében ott tartottunk, hogy 30 fok volt a lakásban, és a 4. céges évfordulóm táján ünneplés helyett fel akartam mondani. Reggeltől estig ültem a hálószoba sarkában, egy 60 centis asztalnál, két álló monitorral, folyt rólam az izzadság és elegem volt. Képtelen voltam koncentrálni, dolgozni. Hiába mentünk hétvégén, hiába próbáltunk meló után csinálni dolgokat, kezdtem begolyózni otthon. Aztán végre a megfelelő embernek sírtam a Zoomon (szó szerint), és másnaptól a hőségriadóra tekintettel be lehetett menni az amúgy zárva tartó irodába. Volt, hogy egyedül voltam az egész emeleten, de volt légkondi és aztán 1-3 állandó ember, szintén az őrület határán. (A hivatalos nyitás szeptemberben volt végül, volt olyan srác, aki majdnem sírt a bejelentéskor. Ő lett a másik állandó bejáró, rajtunk látszott, hogy ez már vészhelyzet.) Innen kicsit jobb lett.
Húú, ez most a 3. év, hogy főztem? Vagy a 4.? Van bolti cukormentes lekvár, de drága is, meg a xillitesben nagyon sok a szénhidrát, így némi segítséggel (köszi, @42!), elkezdtem lekvárt főzni, méghozzá cukor nélkül.
Kitérő: igen, lehet cukor nélkül lekvárt főzni. Nem, nem a cukor tartósít. Igen, ehető lesz. Kár, hogy ezt az a srác nem fogja olvasni, aki rohadt aggresszíven, vehemensen állította 2 éve, hogy márpedig cukor nélkül nem lehet lekvárt főzni. Nekem meg otthon állt a polcon a kész lekvár... /o
Szóval, én főztem már:
- eperlekvárt, ami baromi folyékony lett, így inkább öntet, mint lekvár, de az íze jó
- almalekvárt, mert egyik évben annyi almánk volt, hogy egy ikeás babakád teljesen tele volt vele
- őszibaracklekvárt, mert nyami
Nyári alma, házi, bio. Hamar tönkremegy, rengeteg volt belőle. Elég hasraütős volt minden mennyiség.
1. Az almát csak négyfelé vágva magoztam és kukactalanítottam
2. lereszeltem a konyhai robotgépem nagylyukú reszelőjén (héjastól), tettem bele negyedannyit, vaníliát és fahéjat
3. egy nagy lábosban főztem úgy egy órát, sűrűn kavargatva, addig, amikor már nem érződött nyersnek.
4. a végén kilónként (kb.) 20 g pektint raktam bele.
5. az egyik adagot a végén kicsit megturmixoltam botmixerrel, jót tett neki. (Ha nem halt volna ki az almafánk, legközelebb lehet, hogy a kislyukún reszelném vagy egy részét vagy az egészet.)
6. Üvegezés, dunsztolás.
Mivel cukormentes, érdemes drágább, édes, nagyszemű barackot venni. Idén kaptam olcsón lekvárnak való barackot, kisebb szemű volt és nem túl édes, ami cukorral oké. Illetve sokkal tovább tartott a héjazás így.
1. Barackmosás. Én ilyenkor egyből X-alakban be is vágom a héját az alján minden szemnek.
2. Leszedjük a héját: pár centi vizet felforralok és beledobok annyi szemet, amennyi elfér, megforgatom, míg mindenütt éri a forró víz. Csipesszel kiszedem, megvárom, míg kicsit kihül és leszedem a héját. Akkor jó, ha már leválik a héja ahogy megfogod. Ha nem, még érdemes visszarakni a forró vízbe.
3. A barackot kimagozom és kicsit összenyomkodom/szétszedem és felrakom főni.
4. Ízlés szerint rakok bele negyedannyit, esetleg fahéjat, sűrűn keverem.
5. Mikor már rendesen szétfőtt, pektint rakok bele.
6. Üvegezés, dunsztolás.
1. Építesz egy dunsztolókuckót. Az lehet egy paplanokkal kibélelt fotel, ágyneműtartó, láda. A tetejére is paplan, párna, stb. kerül és csak akkor nyitod fel, mikor beraksz egy üveget, gyorsan, hogy ne szellőzzön. Ebben kell kihűlnie az üvegeknek, pár nap alatt.
2. Főzés előtt el kell mosni az üvegeket és a kupakokat. (Éljen a mosogatógép.)
3. Menet közben fertőtlenítjük az üvegeket: amikor már mindjárt töltenéd a lekvárt, 2-3 centi vizet felteszel forrni egy nagy, nem túl mély lábosban (mély serpenyőben). Abba bele kell állítani fejjel lefelé az üvegeket, amíg at nem forrósodik és ugrálni nem kezd a gőztől. A kupakot mellédobod, vagy egy másik edénybe.
4. Csipesszel kiveszem a tetőt, hadd száradjon meg, ez pár másodperc. Szilikon edényfogóval kiveszem az üveget, tölcsér bele, töltés. Ha van segítség, ő kupakot tesz rá és mehet a dunsztba.
5. Amikor kihűlt, meg kell nézni, h a kupakok benyomhatok-e. Ha igen, azt kell először megenni.
1. A gyümölcsöt le kell mérni nyersen, pucolva, kiszámolni belőle az össz ch-t.
Esetemben 11848 g barack volt. Az 1066 g CH.
2. Az üvegeket, kupakokat lemérni, ráírni alkoholos filccel (üveg aljára, mert leázik!) és összeadni az összeset (majd levonni a fel nem használtakat).
Első képen bal oldal: kupakok: gramm és darab (750 g összesen). Mellette a "Valós", ahányat fel is használtam (390 g). Jobb oldalon az üvegek lemérve, majd ceruzával kihúzva a fel nem használtak. Összesen 12060 g volt az üveg, de csak 6272 g volt amit fel is használtam.
3. Kihülés után minden lekvárt lemérni, összeadni, levonni belőle az üvegeket és kupakokat.
Második kép bal oldal: minden lekvárosüveg lemérve. Lekvár + üveg + kupak: 16274 g. Kivonva belőle a kupakokat (390 g) és az üvegek súlyát (6272 g), kijön, hogy a lekvár összesen 9612 g.
4. Az összes lekvár összch-ja az össz nyers gyümölcsé. Így kiszámolom, hogy mennyi lekvárban van 10 g ch és azt ráírom a címkére.
11848 g barackban van 1066 g CH, tehát 9612 g lekvárban is ugyanennyi van. Az a kérdés, hogy 100 g lekvárban mennyi a CH, szóval 100x1066-ot elosztok 9612-vel. Tehát kb. 11 g CH van 100 g lekváromban.
Március
- Teve tuvu du...
- Men!
P. szóvicceket tanít. Nem biztos, hogy átment a dolog. :D
R.: Mit csinál a szél?
P.: Fúj.
R.: Mije van a fának?
P.: Levele.
R.: Mije van a katicának?
P.: ??
R.: Pöttye!
(Fúúúúúj! És LE VELE!, ha esetleg nem ismeritek ezeket a párbeszédeket.)
- Nézd anya, van két új fogam.
- Miiii?
- Ott hátul.
És tényleg. :D
Papa vízcsőszerelő.
"Milyen átverést kell megismételni?" (árverést)
A Deutschland slágert is szeretem. (Rammstein...)
Megkérdeztem, hogy tud-e egymás után két cigánykereket lehányni.
Április
Megszereztem, Megszereztem
Most már innen nem eresztem
Tábla:
"Lovaglás
Reiten"
Tita felolvasásában: lovaglás a réten
Seprűcske vagyok,
icike-picike,
összetakarítok neked
meglásd, egy-kettőre.
Perdülök, fordulok,
Arany padlón csillogok.
(saját költemény)
Ha tegnap nem fürödtem és ma pizsinapot tartottam, akkor ma sem fürdök, mert felesleges pazarolni a vizet.
P. szóvicceket tanít. Nem biztos, hogy átment a dolog 2. :D Rita ráírta az ujjai tövére, hogy ÜSS és mutatja az apjának.
R: Mi van oda írva?
P: Mi?
R: Üss!
(röhögés)
(Itt az a poén, hogy ráírod az öklödre és megkérded a másikat, hogy mi van odaírva. Ha a másik megmondja, akkor felszólít, hogy üsd meg. De ha visszakérdez, hogy Mi? akkor kikerüli és ha te meg felolvasod, akkor a saját csapdádba sétálsz.)
- Évából ember... ez mit jelent?
- Régen azt hitték, h a nők maradjanak csak otthon, vigyék a háztartást, dolgozzanak otthon, neveljék a gyerekeket. Nem jártak suliba...
- De miért?
- Mert azt hitték, nem elég okosak.
- Persze, mert nem jártak iskolába!
Rita olvassa az étlapot.
- Pogácsa a hamburgerben...?
Tita (6): Anya, a Szolgálólány meséje milyen mese?
Én: Őőő... hát, nem gyerekeknek való.
Tita: De miért nem?
...
(TL;DR: Végre történnek dolgok.)
R. a héten kedden volt utoljára!!! oviban. Tényleg-tényleg utoljára, totál felfoghatatlan. Elköszöntünk, elképesztő. (A ballagás már megvolt júniusban, szülők nélkül. Nem voltunk tőle boldogak.)
Szintén kedden - életemben először - elmentem reggel úszni. Mivel az elmúlt 3 hétben elég döglesztő volt az idő, otthon is már 30+ fok van, képtelen vagyok tornázni. Hatkor keltem, gyors könnyű reggeli, bicaj és irány a Nyéki uszi. Tök rendes volt a pénztáros, mert véletlen egy százassal kevesebb volt nálam, és így is beengedett. És megkérdezte, van-e diákom. Ez ám a bók, nem? :D Úsztam egy fél órát kb. és egész nap tök jól éreztem az összes izmom, meg reggel nem vészes az embermennyiség sem, így eldöntöttem, hogy veszek egy tizes bérletet.
Az elmúlt két hétben bejártam az irodába. Mivel iszonyatosan meleg volt, sikerült elérni, hogy "vészhelyzetben" be lehessen menni. Mivel én már egyébként is kezdtem teljesen kikészülni otthon, és 30 fok is volt, én ezt vészhelyzetnek minősítettem és bejárok. Van, hogy egyedül vagyok, de tegnap pl. 5-en ebédeltünk. Ez egyszerűen isteni volt.
R. a papával volt otthon szerdán. Már nagyon szeretne mindent _is_ önállóan csinálni, kedden kikunyerálta az apjától, hogy ő mehessen be sajtoskifliért a kisboltba. P. állt az ajtóban és nézte, mit csinál. Szerdán a papát is rávette, hogy bemehessen vízért és még kifliért. Pár perc múlva kijött egy görögdinnyeszelettel, meg egy szelet csokival meg egy vízzel. "Gondoltam veszek egy kis dinnyét." Aztán este elbeszélgettünk a pénzről, a vásárlásról meg a visszajáróról ("De hát úgyis háromezret adtak vissza, nekem meg 1500 Ft-ot adott papa.")
Csütörtökön az irodában 5-en ebédeltünk, remek volt. Már egészen régi szép idők... Tita önállósodása oda vezetett, hogy a papa délután arra ébredt, hogy valami felrobbant a mikróban. :D Bori szakácskönyvéből meg akarta csinálni a bögrés sütit, cukikám 4 külön kis tálban összekeverte a dolgokat, kivett 4 bögrét és abban kezdte volna sütni. Tök ügyesen feltörte a tojást, megtalálta a sütőport, az olajat meg mindent, ki is mérte. Egy baj volt, hogy a receptkönyvben dkg-ben volt minden megadva, a mérleg meg grammot mutat. Szegénykém eléggé el volt keseredve, hogy nem jött össze.
Ma reggel megint voltam úszni. Bár elfelejtettem beállítani az órát és magamtól 6.20-kor pattant ki a szemem, így csak 7.10-kor kezdtem úszni. 40 hosszt úsztam a 33-as medencében. Aztán irány haza. Már odafelé is elég felhős volt az ég, mire hazaértem, totál besötétedett, meg dörgött. De megbeszéltük a szomszéd kisfiúval a randit tegnap, így az anyukájával egyeztetve pont akkor értünk oda a játszóra, mikor elkezdett csepegni az eső. :D Aztán szakadni. H-val azon agyaltunk, most mi legyen, de a gyerekek bevetették magukat a homokozóban a csúszdás vár alá, mi meg vállat vontunk és beültünk a kisházba,. Amibe épp beférünk ketten és aminek a teteje nem épp vízhatlan, de sebaj. Ők elvoltak fél órát, mi meg beszélgettünk. :D Aztán a papa is megjött, ők maradtak, én meg még elkaptam az utolsó esőt az irodába menet.
Szóval éljen. Ez már egészen mozgalmas, és végre nem mindig ugyanaz van, minden áldott nap.
Szerda, 8. nap
A dolgok visszaálltak a kicsit normálisabba. P. előjött, ketten birkózunk a gyerekkel. A bunkerben rádiójátékokat hallgat.
Csüt., 9. nap
Anyósom (sokszoros kockázati faktorokkal) tesztelni megy, mert tünetei vannak, mióta nekem is. Köhög kicsit, fáj a mellkasa, hőemelkedés. Ő is egy csomót vár a tesztre. Valaki rosszul lesz a sorban, jön a mentő. A laboros nő nagyon örül, ő az első negatív aznap. Akkor hát mellhártyagyulladás?
Péntek, 10. nap
A sógornőm is végre láztalan, de gyenge. Mind a hárman lázasak voltak 5 napig, szerencsére nem egyszerre.
Az EESZT-ben még mindig nem látszanak a teszteredményeink, megreklamáljük a Mentők központi emailcímén, meg P. a kerületi járványügynél. Őt pár nappal a tesztje után felhívták, hogy nem tudják az emailcímét, de akkor "holnap küldik" a tájékoztatót. Ez azóta sem történt meg.
Szombat, 11. nap
Elkezdek köhögni. Mivel hosszúhétvége van, megfordul a fejemben, hogy most mi lesz. Dokim legközelebb kedden, favipiravirt nem irattam fel. Próbálok nem pánikolni.
Vasárnap és hétfő, 12-13. nap
Szerencsére nem romlik a köhögésem.
P. és Tita kimegy egy elhagyatott placcra, felvenni a sportsulis tornás videó labdázós részeit (szlalomozva kell pattogtatni és lábbal labdát vezetni).
Leadjuk a videót, jeeee.
Kedd., 14. nap
Anyósom PCR-ja +. Szerencsére elég jól van már, de meg vagyunk döbbenve. Valószínűleg jó volt, hogy nem tudta, segített nem azon agyalni, bele fog-e halni.
Titának van online ovi, nagyon cukik. Beszélgetőkört tartanak, mint az oviban.
Felkerültek a tesztjeink az EESZT-be. Juhéé!
Szerda, 15. nap
Megkapom a járványügytől az emailt, hogy akkor karanténban vagyunk. Meg a piros cetlit. EMAIBEN! Eldurran az agyam.
P-nek lejár a karanténja. Felhívom a dokink, az asszisztens nem érti, miért kérdezem, hogy ha én karanténban vagyok, vajon ő mehet-e már. Odáig el sem jutunk, hogy a gyerekkel mi legyen. Azért még inkább nem megy sehová. Eddig vásároltak nekünk.
Péntek, 17. nap
A karanténom utolsó napja. Rendeltem könyveket, az ismerős futár hív, hogy menjek le.
- Lemennék, de csak ha nem zavar, hogy ma van a karanténom utolsó napja.
- Tökmindegy, egész nap karanténosokkal találkozom.
- Oké.
Személyesen:
- Milyen volt?
- Hát, asszem elég olcsón megúsztuk.
- Én két nap alatt idegösszeroppanást kapnék a bezártságtól.
Röhögök.
- Március másodikán voltam utoljára bárhol.
- Kitartást. Mindjárt vége.
Szombat, post-karantén 1. nap
Vééége a karanténnak!
Egy baráti családdal, busszal elmegyünk egy játszóra. Meg bemegyek egy boltba vásárolni. Nagyon fura érzés.
Vasárnap, post-karantén 2. nap
Elmegyünk bicajozni. 12 km. Elfáradunk... Időnként köhögök, de nem vészes.
Összességében
Jobb lett volna, ha nem kapjuk el. Naná. Viszont úgy tűnik, baromi szerencsésen megúsztuk. Apám pont akkor nem jött, amikor kellett (hacsak nem az ő köhögése is ez volt és nem tőle kaptuk el). Kihúztuk addig, amíg a 4 nagyszülőből 3-at beoltottak, csak egy kapta el (hacsak nem tőle kapta el P.)
Azt persze nem tudjuk, hogy Tita elkapta-e, neki semmi tünete nem volt. De a karantén alatt aludt mellettem, egy kicsi szobában, szóval valószínűleg ő is túl van rajta (lehet, hogy ő hozta haza).
Szóval most... akármilyen elképesztően szar a helyzet az országban, mi meg vagyunk könnyebbülve.
2020. febr. 28.
Úristen, egyedül, home office-ban otthon? Kéééét egész hétig??
2020. márc. 16.
Úristen, hármasban, két teljes állású home office-ban plusz az ötéves itthon? Kééét egész hétig?? (Mondjuk ezt már akkor sem hittem el...)
2020. szept. 3.
Ketten otthon HO, gyerek oviban! Ebéd utánig! Jeeee! Ez a király!
2021. márc. 3.
Úristen, P. bezárkózva izolálja magát a dolgozószobában, a gyerek itthon és háztartás és mindenki etetése és mellette home office? 10 egész napig?
2021. márc. 8.
Lásd fent, plusz én is beteg vagyok, csak még nincs + tesztem.
2021. márc. 9.
Már nekem is van + tesztem, így vissza a 2020. márc. 16-i állapotba. Jeeee.
Foly. köv.?
Vasárnap
Pöttyet összefolynak a dolgok már. :D
P. egész jól van, én nagyjából influenzaszerű tüneteket produkálok. Be van dugulva az egyik fülem, köszörülném a torkom, kicsit érzem az arcüregem és a fogaim, be van dugulva az orrom is. Ezek mind csak kicsit, de azért vannak. Meg 11 körül le kellett feküdnöm aludni egy órát és a délutáni szunya is jól jött. Szerencsére többnyire Tita elvolt a nappaliban egyedül. Délelőtt Halász Judit koncertet néztünk, utána bunkert épített. Ott is aludt délután. Meg este is... :D
Hétfő
A gyerek istenien szórakozik, a nappali egy nagy bunker.
Én ma kértem tesztet, holnap megyek, 8.26-ra. Továbbra is influenzajellegű tüneteim vannak, időnként nagyon melegem van vagy fázom, de a lázmérő 35.7 körül mér többnyire...
Apámat beoltották!
Este felhívtak a mentőktől időpontot egyeztetni. Merthogy nem látják, hogy nekem már van. Saját autóval menjek, ne BKV-val. És 4 órával előtte ne egyek... mondom, reggeli + gyógyszer kell. Hát akkor 5.45 legkésőbb. Szuper.
Kedd
5.45-kor kelek, egész éjjel elég rosszul aludtam, be van már állva a hátam a mozgáshiánytól. Gyors reggeli, fogmosás, majd 6-tól 7-ig alszom tovább. Ez az egy óra alatt jócskán leizzadtam, dolgozik a szervezetem, az látszik.
A teszthez 40 percet álltunk sorba kint... még jó, hogy viszonylag jól fel voltam öltözve. Miután bejutottam, már gyorsan ment, felnyúltak az agyamba, 5 perc múlva megvolt az eredmény: +. Már épp kezdtem éhenhalni. :D
Kaptam egy tájékoztatót a favirapirról, du. beszéltem a háziorvosommal. Fiatal vagyok, nincsenek komoly tüneteim, hagyjuk.
Egész tűrhetően vagyok, közepesen be van dugulva az orrom, meg néha fáj ez-az (de ez lehet a mozgáshiány is), meg néha vannak hőhullámaim. Ebédkor vettem észre, hogy nem érzek szagokat.
Ja, és P. előjött a dolgozószobából, juhééé!
Csütörtök (k-6)
Azon gondolkozunk, P. béreljen-e autót vagy vonattal menjen metszeni. A vonat mellett dönt(ünk), pedig az busz és vonat. SPOILER ALERT: valszeg itt b*sztuk el. Pedig az egész kibeb*szott évet nagyjából a seggünkön töltöttük, két olyan összefolyóan unalmas hónapot, mint jan-febr. még a gyes alatt sem értem meg, nem voltunk nyaralni, karácsonyozni, SEHOL, SEHOL! Pont azon sírtam-röhögtem, hogy egy 580 m sugarú félkörben élem az életem. A LIDL-t írja a Google Maps, mint a hónap Highlightja! Grrrrr.
Péntek (k-5)
P. megy metszeni, a szüleinél alszik. Mi maradunk inkább.
Szombat (k-4)
Piac, játszótér, szomszéd gyerekek.
A tesóm egy másik városban lázas.
P. a szőlőben. Hideg van.
Vasárnap (k-3)
P. hazajön. Estére náthás. A vendégszobában alszik inkább.
Hétfő (k-2)
Épp egy éve ülök itthon.
Most kellett volna apámat oltani, de elfogy a vakcina. Egyébként sem százas, megfázott 2 héttel korábban, köhög, már 2 hete. (Őt is kéne vajon teszteni? Utoljára előző vasárnap láttuk, akkor is köhögött. Utána héten nem jött, hogy kifeküdje.) A nevelőanyám beoltják egy másik dokinál.
Tita ellövi a heti anyávalalszom kártyáját, így P. megint a vendégszobában alszik. Egyébként is torkot köszörülve köhög (krahácsol).
Kedd (k-1)
Tesóm megy tesztelni. +.
P. estére hőemelkedéses. Felhívja a háziorvost, másnap menjen tesztelni.
Szerda (karantén, 1. nap)
Bátyám fiát is gyorstesztelik. Negatív.
Titát nem engedem oviba.
Du. P. tesztje +. Izolálja magát a vendégszobában. Tálcán adom be a kaját, maszkban jön ki.
Előrendelek ebédet magunknak, péntekre meg jövő hétre.
Csütörtök (k. 2.)
Vidám dolog megint a gyerekkel dolgozni. P. már nem lázas.
Bejelentik az ovizárat. Az ismerős anyákkal a chaten sírunk-röhögünk.
Titával Carcassonne-ozunk. Továbbá ő a királyi kiskutyus és minden üzenetet ő hoz egy tekercsen és minden kidoboltatik.
"Kőzhiré tétetik hogy a kiráji kiskutyus és a hercegnőt kárkászonoztatik MOST"
Péntek (k. 3.)
Idegeim romokban. Tita gyakorlatilag egyfolytában beszél, ha nem eszik vagy alszik. Ja, vagy énekel. Megnézem, hogy a vízforraló szarakodó billenőkapcsolója megjvaul-e, ha intenzíven ütöm. Nem.
Próbálok dolgozni. Sprint tervezésnél magamra osztatok minden gyakornokmelót, amihez nem kell gondolkozni. A főnököm csak annyit mond, "Oh, nooo."
Én kicsit náthásodom, kicsit köszörülném a torkom, de nem teszem, kicsit rekedt vagyok.
Szombat (k.4.)
Rendelünk egy új vízforralót. Bátyám felesége is +, már nem kell aggódniuk, hogy hogyan izolálják maguk 60 nm-en.
P. egész keveset köhög. Szétunja az agyát.
Én továbbra sem köszörülöm a torkom, pedig kéne, továbbá bedugult az orrom és a délutáni szunya után a fülem is kicsit. Hogy ez most megfázás vagy COVID, jó kérdés.
Tita elvileg egész jól bírja, hogy nem megyünk ki, de az átlagnál többet pörög és nyávog. És mondtam már, hogy állandóan beszél? Főleg, ha P. és én az ajtón keresztül társalgunk.
Eddig tartott, hogy túlaludja magát/beüssön a mozgáshiány, Tita 22.15-kor kijött a holnapi ruhájában. Leggings, hosszú ujjú felső és ruha. Szépen színkoordinált. Pont jókor. Bőgve visszaöltözött, aztán hintázunk 5 percet a hintaszékben és elalszik végre.
Eldöntöm, hogy akkor ezt most terápiás céllal megírom.
Kiharapja a sajtszelet közepét.
- Ezt apától tanultam. Tőle tanulok ilyen hülyeségeket.
Az eddigi legjobb esti kifogás:
- Anya, megnéznéd, hogy nem fülzsíros-e a fülbevalóm?
- Én tudom, mit hoz a Jézuska a szegényeknek. Hát pénzt, hogy gazdagok legyenek, mint mi!
(pár nappal később) És a hajléktalanoknak lehetne ilyen hotel, amíg megvárják, hogy kész legyen a lakásuk.
- És miből vennék meg?
- Hát a pénzből, amit a Jézuska hozott.
Felolvas:
A csillagvizsgálókat a városoktól távol esőhegyeken építik.
- Milyen volt a pogácsa?
- Jó, csak a mazsola nem ízlett benne. (Tökmag.)
A helyén találtad a szöget.
Ágyneműt húz. Kijön két csipeszért.
- Csinálom egyedül. Kérlek, ne zavarj, amíg nem füttyentek.
Idén - mivel a családot amúgy sem tudjuk összzetrombitálni - Tita 6. szülinapjára zsúrt rendeztünk. Olyan gyerekeket hívtunk át, akikkel amúgy is minden nap találkozik az oviban. A szülők hozták, vitték őket, nem maradtak.
Tanulságok:
- érkezés után szabad játék
- de készenlétben kell szendvics/katonák, gyümölcs felvágva
- zene, pezsgő, torta, köszöntés
- lufik! amiben nincs flitter és egyebek
- némi vezetett játék:
- székfoglaló, párnákkal
- zene, amikor leáll, szobrok (most legyenek állatos szobrok! álló, ülő, varázsló, lassított felvétel)
- tejszínhabevés
- 2,5 óra elég. :)
(még mindig jól le vagyok maradva... :D)
Május
Az oviban volt pónihagyma.
A majdnem meg majdnem az mennyi?
Anya, lóg a cicid. Csak ez! A másik nem!
Boszorkány! Még egy boszorkány! (Reptéren ortodox zsidók. Szerencsére nem beszéltek magyarul.)
Olyan fáradt vagyok, hogy megenném a földgömböt is.
- Nyuszi, ne gyere ki többet.
- De én nem azért jövök ki, hogy szórakozzak veled, te! Pisilek!
- Jaj, már megint nem állítottam le ezt a nyomi órát.
- Nem is nyomi óra. Ja, de, mert mindig nyomkodjuk. Bíp-bíp-bíp.
Június
Amikor kisüt a nap, nagy a fejed.
Nem kívánok egyebet, csak egy karéj tehenet.
Lepke! Szállj rám, kérlek!
Rózsa Gyöngy tér. (Dózsa György tér.)
Összekötő-csík = kötőjel
Ezt vártam már évek óta!
Tavaly is ezt csináltuk már advent alatt: minden nap valami közös program szerepelt a papírokon. Tita hetekkel advent előtt már azt emlegette, hogy milyen jó volt tavaly elsején kijönni a szobájából reggel és ezt megtalálni. Aztán azon agyalt, hogy mit kell idén kihagyni a vírushelyzet miatt... /o
Az idei naptárat november 30-án kezdtük. Ami se nem az első vasárnap, se nem elseje. :D De Tita kérte, kezdjük már, és végülis csak a papírokat kellett megírni, meg az időzítést átgondolni. Az ideibe ugye a kimenős programok nem kerültek bele és a tavalyiból okulva több "megúszós" program volt, azaz nem kellett minden nap alkotni valamit, ami 2-3 óra ráfordítás. Így sokkal jobban tartottuk is a dolgokat, bár ha egy nap nem annyira fért bele, hát halasztottunk.
24-e van, mára kettő kártyát nem csináltunk meg, a bábosat és a karikaláncot, utóbbit nem is fogjuk, mert a tavalyit javítgatta ma. :)
Jó volt, vártuk, jól szórakoztunk. :)
A lista:
30. Minden reggel mesélek egyet, még ovi előtt is.
1. Új könyv! - A cenzúrázott Alex T. Smith: A kisegér, aki elhozta a karácsonyt
2. Origami apával - előre érdemes kipróbálni, milyen lesz.
3. Csoki fondue - Banán, kiwi, mandarin, babapiskóta és csoki
4. Ma kipucoljuk a cipőnket, mert jön a Mikulás vasárnap - hétvégén nem voltunk otthon
5. (Badacsony) Mikulásfejet csinálunk! - krepp papír, mikulásfej, ragasztó. Kép és még egy. A mikulásfejet a monitorra rakott papírra rajzoltam át egy puha fejű ceruzával.
6. Ma jön a Mikulás!
7. Ma este a paplan alatt, zseblámpával olvasunk esti mesét. - ez rém sikeres volt
8. Ma te döntöd el, mit eszünk vacsira. - túrógombóc!
9. Vagdossunk hópelyheket! - másnap az oviban is ezt csináltatta a barátaival, tele az ablakunk. Kép.
10. Bunkiépítés! - "Ez legyen minden évben!" Az egész nappali bunker volt és ott is aludt Tita.
11. Ma apa megy érted az oviba.
12. Ma te mondod meg, mit csinálunk! - Átjött a barátja. Több mesét nézhetett.
13. Hozz egy kupac könyvet, mind elmesélem!
14. Csináljunk pálcika-bábokat egy meséhez és játsszuk el. - ezt nem csináltuk meg, helyette gyöngyökből gyártottunk karácsonyfadíszeket az ovistársaknak.
15. Keressük meg a fényvillamost! + Most te ajándékozol! - a fényvillamost megkergettük, és átadta az ünnepségen a díszeket. Ez eredetileg pénteken lett volna.
16. Társasozzunk! - papa is maradt Carcassonne-ozni.
17. Gyertyafényes vacsi!
18. Ma plusz két esti mese jár.
19. Krepp-papír díszeket gyártunk! - ez felkerült a falra.
20. Papírra varrott karácsonyfa. - ez nagyon jól ment és tök jól néz ki. Jövőre nem folyékony ragasztót használunk. Kép.
21. Csináljunk karikaláncot! - ezt nem csináltuk meg.
22. Mézeskalácsot sütünk!
23. Mozidélután, popcornnal! + Ki kell díszíteni a mézeskalácsot! - Heti pár max. 20 perces mesét szoktunk engedni neki, így ez egy nagy engedmény volt. Megnéztük a Jégvarázst. Jó sok mindent nem értett belőle, pedig ő már majdnem 6. A mézeskalácsdíszítés nehezen indult, de tök jól sikerült.
24. Karácsonyfa díszítés!
Tartalékok voltak:
Ez egy csokikupon, bármikor beváltható.
Csináljunk üvegfestett ablakdíszt!
Szegfűszeggel tűzdelt narancsot csinálunk!
Forró csoki!
Sétáljunk a kivilágított városban!
Párnacsata! Te kezded!
Csináljunk gyöngyökből karácsonyfadíszt!
Hurkapálcára figurák.
Natúr fa karácsonyfadísz kifestése
Fényfestés a Bazilikánál
Karácsonyi kotta
Könyvjelzőt gyártsunk
Füzér pattogatott kukoricából
Ma tegyünk valami kedveset valakivel!
