Állandósultak a nagyon élénk álmaim. Le is írom őket, lehet, hogy másnak nem szórakoztató, de nekem jó emlék lesz. Minden éjjel álmodtam valami összetettet, de sajnos nem írtam le másnap, most meg nem jutnak eszembe.
Koriedzésen voltam: figurákat tanultunk. Utána valamit akartunk még játszani levezetésképp, de valamiért körben leültünk. Én meg azt gondoltam, hogy így nem lehet fogócskázni. :D
Talán valahol Olaszországban voltam, és találkoztam az egyik amerikai cserediákommal, Arielle-lel, a tengerparton ettünk sonkás szendvicset. Aztán el kellett volna jutnom a szállásunkra, ami valami császár mauzóleuma mellett volt. Egy go-cart szerű járművet vezettem, nagyon alacsony volt, volt biztonsági öve, váltója, féke, gázpedája. Hívtam P-t, hogy megyek már. Tudtam az utat, de valahol vagy rosszul fordultam le, vagy csak átváltozott az út. Kerítések közötti ösvényre keveredtem, ahol a kerítés mögött kutyák, tehenek voltak. Pár fekete fiú próbált angolul útba igazítani, de egyszer egy dróttal lezárták előttem az utat, de angolul kértem, hogy engedjenek ki, és végül kiengedtek. Egy megfordított fehér műanyag bevásárlókosárra ültem le, ami visszaalakult a gokarttá. Egy bevásárlóközponton hajtottam keresztül, ahol egy kozmetikai cuccokat áruló stand mellett egy nő magyarul magyarázott egy nőnek körömlakkokról. Nem szépen néztek rám, hogy arra haladtam át.
Aztán kijutottam a folyópartra, ott útba akart valaki igazítani, mikor kérdeztem, hogy ugye az első hídon kell átmennem, de aztán ebből nem lett semmi, mert felébredtem.
No comments:
Post a Comment