Ultrahangok a 12. (13.) héten

Két ultrahangos vizsgálaton is voltunk két egymást követő napon.

A dokim írt egy beutalót a Péterfybe, "rendes, nagy UH-ra", de mondta, hogy ha Down-szűrést is akarok, akkor az pénzbe kerül, és máskorra adnak időpontot, de ugyanoda kell menni. Úgy voltunk vele, hogy ha már egyszer Down-szűrés, akkor megyünk az Istenhegyi úti Géndiagnosztikára. Vérvételt nem kértem, mert ha jó az UH, akkor minek, ha meg rossz, akkor majd utána. Egyetlen egy időpontjuk volt már a kérdéses két hétre, szóval végülis szerencsénk volt. A rendelő nagyon szép, mindenki nagyon kedves volt, az ultrahangot meg végig vigyorogtam-könnycsorgattam. Meglepetésemre hasi ultrahang volt, és nagyon jó érzés volt elsőre látni a kölökformájú békát. Aludt. A doki jól megbökdöste az UH-fejjel a hasam, hát felébredt. Nyújtózkodott egyet, épp csak az hiányzott, hogy azt mondja, hogy Hagyjatok már békén aludni! Aztán nekiállt kalimpálni, mint egy jólnevelt örökmozgó. Bokszolt, nyújtogatta a lábait, nyomkodta kifelé a magzatburkot. (Gondolom nem sokára már érezni is fogom ezt. :D)
Az ultrahangos megmérte a tarkóredőjét, az orrát, a fejkörfogatát, a haskörfogatát, a combcsontját, láttuk, ahogy a szíve dobog, meg (többedszeri nézésre) a bordáit, ujjait egy-egy pillanatra. Nézték, hogy a szív mind a négy pitvarában jó-e a vérkeringés. És a végén feltették a kérdést, hogy akarjuk-e tudni, hogy mi a neme. Akartuk. Lány. :) Kaptunk képeket nyomtatva és videófelvételt is, úgyhogy nézegethetjük a kalimpáló kisasszonyt.
A leendő nagyszülők is örültek a felvételeknek, nézegetik buzgón. Az én szüleim örülnek, hogy lány, P. szülei azt mondták mindegy, csak gyerek legyen. :)
A buszon melófelé (Fruzsi szavaival élve) majd szétpukkadtam a büszkeségtől. Aztán leültem a főnökömmel, és elmondtam, mizu. Meg a többieknek is, jól meglepődtek.

Másnap mentünk a Péterfybe. A kórház elsőre elég... viktoriánus. Századfordulós. Ijesztő, na. Beljebb már láttuk, hogy azért modernizálva is van, de azért...
Ahhoz képest, hogy alap ultrahangra mentünk, egyből az orrcsonttal és a nyaki redővel kezdték... Aztán megnevezett pár szervet, amit az előző UH-n nem hallottunk (vagy nem emlékszem), itt a hölgy köhögtetett, nem bökdösött. Minden rendben, jó volt megint látni (bár még mindig kicsit hihetetlen), fotó 500 Ft, köszönjük, viszlát.

Azóta a felvételt látta családon belül gyerekorvos (aki szerint is lány), valamint kardiológus is (aki szerint jó a szíve).