Arról akartam írni, hogy január 23-a óta itthon voltam, csak már szülés előtt sem esett jól az üldögélés. Először szabin, aztán betegszabin, aztán egy hetet táppénzen. Volt még egy csomó elintéznivaló, vezetni jártam, meg dokikhoz. Mivel éjszakánként sok darabban aludtam, nappal is elég sokszor aludtam, hol délelőtt, hol délután, hol mindkétszer. Igyekeztem tartani magam ahhoz, hogy napi egy programot vállalok, az úgy elég is volt. A fennmaradó időben olvastam, pihentem.
Gyorsan elszálltak ezek a hetek. :)
A melóhelyemmel volt egy búcsúvacsoránk, eredetileg úgy volt, hogy az enyém, meg a másik szerződéses srácé, akinek velem egy időben mondtak fel, de mire eljutottunk magáig a vacsoráig, az egész részlegemé lett, mert áprilissal felmondtak az egész bandának. Szóval végül talán az én szerződésem él a legtovább, ami röhej. Jól időzített Rita, nagyon jól.
Ami a dokikat illeti, 2 db ctg-n voltam, az egyik úgy el is húzódott, hogy végül nem jutottunk el az aznap délutáni egyetlen betervezett szülésfelkészítőre a Szent István kórházba. A kisasszony kb. végigaludta a ctg-t, szóval vagy 40 percet ültem ott a 20 helyett, utána meg még a vizeletvizsgálat, meg a doki, szóval lecsúsztunk róla. Majd a következő héten, gondoltam én. Addigra már meg is született. :D
Ami a vezetést illeti, a forgalmi vizsga előtt két nappal sikerült szülni. Mikor hívtam az oktatóm, ő csak nevetett, mondta, hogy amikor hallotta a hírekben, hogy front van, már tudta, hogy nem fogok jönni. Szóval ezt majd egy kicsit később újra megpróbálom. :)
No comments:
Post a Comment